Pérez csak egy van

Kell hát a jó veszprémi (no és a szegedi, a dunaújvárosi) kézilabda, és szerencsére klubcsapataink vezetői tudják is ezt. Még akkor is így van ez, ha most az MKB Veszprém együttese a bajnokok ligája elődöntőjében elbúcsúzott a versengéstől. Lehetne azt mondani, mennyire szép, hogy egyáltalán eljutottak a legjobb négy közé. Ám lehet bosszankodni is, mert olyan csapattól kaptak ki, amelyiktől nem kellett volna, hiszen a spanyol Pamplona nem jobb, mint a mi bajnokcsapatunk. De hát akkor hogyan történhetett meg, hogy az összevetésben mégis ők szereztek egyetlen gólnyi előnyt, ami elég volt a továbblépésükhöz?
Először is: hiába érkeznek külföldről a klasszisaink, hamarosan olyannyira "megmagyarosodnak", hogy amúgy magyar módra elfelejtik, egy mérkőzés kétszer harminc percig tart. Veszprémben az első mérkőzésen már öt góllal is vezetett a hazai együttes, amikor a pamplonaiak elindultak a veszett fejsze nyele után - és a hajrában kétgólosra faragták le a hátrányukat. Ez alkalommal a meccs vége hozta a vesztünket. (Emlékezzünk csak vissza Sydneyre: olimpiai női döntő, ellenfél: Dánia.) Jellegzetesen "magyaros tempó" a lassú eszmélés. Alig van olyan nemzetközi meccs (legyen az női vagy férfi), ahol ne az ellenfél kezdene jobban, aztán a mi erőnk a felzárkózásra fecsérelődik el. Spanyolországban 3-0-lal nyitottak a pamplonaiak, igaz, azután már mi vezettünk 10-8-ra. Milyen jó lett volna azonban a véghajrában az a három gól, amit előnyként adtunk az első négy percben! Tudomásul kell venni továbbá, hogy Pérezből csak egy van, és ő sem lesz egyre fiatalabb. Emlékezhetünk, amikor az ő tíz gólját bízvást bekalkulálhattuk az eredmény megtippelésekor bárki ellen. Most a visszavágón négy gólig jutott a derék Carlos, ami egy orvosi zárójelentéssel kiegészítve alighanem csodaszámba megy. Persze nekünk is vannak "carlosaink" - Budayra, Iváncsik Gergőre, Pásztorra gondolok -, ők azonban a jövő emberei. Azon mindenesetre érdemes eltűnődni, miért van az, hogy a spanyolok nyolcszor is megiramodtak, míg mi egyszer sem kísérleteztünk lerohanással, holott Iváncsik Gergő személyében a Veszprémben játszik a világ egyik leggyorsabb szélsője, és az ő indítása kipróbált fegyvere a válogatottnak.
Az MKB Veszprém az elődöntőben bukott el, ami számos ország számára siker lenne. Mi azonban a sportág éllovasai vagyunk, klubszinten pedig a férfiaknál zászlóshajónk az MKB Veszprém. Jó lenne a fedélzeten tudni egy Pérez Carloshoz hasonló világklasszist - enélkül aligha szerezhető meg a hőn áhított Bajnokok Ligája-győzelem.