Még alusznak az angyalok

Korai még a fanyalgás, tudom - de azért az argentinok "isteni Diegója" 1982-ben már ellenünk kétszer betalált, pedig csak a csoportmeccseken hozott össze vele minket a jó sorsunk. A 17 esztendős Pelé a kispadról szállt be 1958-ban a középdöntőben a franciák ellen, és három góljával elkezdett írni egy máig tartó történetet - a legújabb jelenete Münchenben, Claudia Schifferrel játszódott le. Eddig a nagyérdemű leginkább David Beckhamet emlegetheti, akinek szabadrúgásból lőtt gólja igencsak jókor jött Angliának, Paraguay ellenében. Még ha a beívelésnek volt is egy icipici szépséghibája: Gamarra feje útban volt, így lett belőle végül öngól - de a döntő érdem azért az angolé. A jelenlegi labdarúgást az jellemzi, hogy a nagy egyéniségek helyett rendszerek csatáznak egymással. Ha jól rajzolja fel az edző a taktikát, akkor Trinidad és Tobago pontokat szerezhet a svédektől, hiába a minket halálra rémisztgető Larsson meg Ibrahimovic, a kispadon trónoló Leo Beenhakker tud jókora meglepetést okozni. Némi szárnysuhogást azért hallani véltem a Hollandia-Szerbia (és még Montenegro) meccsen, amikor a "tulipános" Robbennél volt a labda. De az angyalok még alusznak. Legfeljebb a szárnyaikat nyitogatják...

Mennybe ment az űr helyett
Legalább egy mérkőzést már mindegyik válogatott játszott, és a világbajnokság első körének egyik legjobb teljesítményét a Trinidad és Tobagó-i kapus, Shaka Hislop nyújtotta. Enyhe túlzás lenne azt állítani, hogy megrögzött Tobago-fanatikus magyarokon kívül hallotta valaki ezt a nevet. Ugyan Hislop az angol élvonalbeli West Ham Unitedban véd, ám eddig még nem nagyon hallatott magáról. Huszonötszörös válogatott, vagyis, gondolhatnánk, még előtte a jövő - csakhogy emberünk immár 37 éves. Ennyi esztendősen egy világbajnokságon betörni a nemzetközi élvonalba legalábbis dicséretes...
Na de mit is tett Shaka Hislop? Csupán annyit, hogy Svédország ellen cirka öt bravúrt és kétszer annyi szép védést mutatott be, így hiába játszott az ellenfélnél Larsson (Barcelona) meg Ibrahimovic (Juventus), a skandinávok bizony szégyenteljes 0-0-val kezdtek a vb-újonc Trinidad ellen. Ez különösen Olof Mellbergnek lehetett kínos, hiszen az Aston Villa játékosa premier gyanánt egy szerény 6­0-át ígért...
A nagyszerű formában védő Shaka Hislop egy csapásra nemzeti hős lett a karibi országban, és most áldja minden tobagói futballszurkoló, hogy annak idején a sportot választotta a civil pálya helyett. Pedig erős volt a csábítás: a washingtoni Howard Egyetemen végzett Hislopot ugyanis nem más, mint a NASA akarta leigazolni. Bár anyagilag alighanem jobban járt volna a csillagkutatással, Shaka barátunk ezen a napfényes dortmundi szombat délután az űr helyett egyenesen a mennybe emelkedett...
Trinidad és Tobago mellett persze más, úgynevezett kis csapatok is jól mutatkoztak be a világbajnokságon. A nyitó meccsen vereséget szenvedő Costa Rica például azért esetenként a németek torkába ugrasztotta a pénteki ebédet, hiszen az arrafelé két lábon járó legendának számító Paolo Wanchope kétszer is kijátszotta a házigazda lestaktikáját. Szintúgy le a kalappal Elefántcsontpart előtt, amely hihetetlenül szorongatta Argentínát, és bizony, ha még néhány percig tart a mérkőzés, talán az egyenlítő gólt is megszerzi. Mégsem írhatjuk azt, hogy a vb egyik aranyesélyesét megizzasztotta az afrikai kiscsapat, hiszen Elefántcsontpart nemcsak a magyar válogatottat, hanem a világ nagy részét bucira verné: Didier Drogba ugyebár sztár a Chelsea-ben, de rajta kívül is olyan csapatokból érkeztek az elefántcsontpartiak a vébére, mint az Arsenal, a PSG, a PSV Eindhoven, a Marseille, a Hamburg. Ilyenkor valamiképpen mindig eszébe jut az embernek, hogy a magyarok legjobbja - az angol másodosztályban játszik... Drogbáékhoz hasonlóan egy másik nagy csapattól szenvedett minimális vereséget Angola is, ám a gyarmati sorból alig három évtizede felszabadult ország nyitó szereplése már nem nyűgözte le különösebben a világot: a játékosok erősek, kőkemények, de futballozni nem nagyon tudnak.
Persze mi, magyarok ilyet azért ne mondjunk. Csúnyán fest. Inkább jussunk csak el egyszer Angola vagy Togo szintjére.

Röviden
Edzés a lucernásban
Ha már fentebb a trinidadi kapusról írtunk, ne feledkezzünk meg angolai kollégájáról sem. Jo%u0103o Ricardo ugyan nem lett nemzeti hős, csapata is kikapott, mégis beszédtémát szolgáltatott. Úgy védett ugyanis, hogy - egy esztendeje nincs csapata. Nem volt meccse, nem állt folyamatos edzésben, semmilyen komoly képzést nem kapott. Otthon, a lucernásban tréningezett, egymagában, a portugálok ellen mégis jó teljesítményt nyújtott. Egyedül a hazaadásokkal gyűlt meg a baja. Na persze, azokat egy éve nem gyakorolhatta...
Togói sztrájk a pénz miatt
Már az első meccs előtt lemondott a togói kapitány, Otto Pfister. A német szakvezető ugyanis nehezményezte, hogy játékosai anyagi vitája a szövetséggel mindent háttérbe szorít, példának okáért még a nem kifejezetten elhanyagolható felkészülést is. A Dél-Korea elleni találkozó előtti héten három togói edzés is elmaradt, és ezt a szomorú helyzetet unta meg Pfister. Persze, csak néhány napra, mert utóbb mégis visszament: állítólag több játékosa megígérte neki, hogy a vb-meccsre azért kiállnak... Így is történt. Togo együttese a félidőben még vezetett, s Dél-Korea csak a csapatkapitányuk kiállítása után tudott fordítani.