Érdem lehetőség nélkül?

Öt évvel ezelőtt George Floyd halála új időszámítást hozott az amerikai kisebbségek életébe. A rendőri túlkapás miatt elhunyt Floyd a rasszizmus elleni küzdelem és a sokszínűség szükségességének arca lett. A cégek rendre hoztak komoly és drága vállalásokat. A Walmart, a világ legnagyobb vállalata például 100 millió dollárt költött egy új, rassz alapján működő tőkebefektetési központra. Amerika legjelentősebb vezérigazgatói ünnepélyesen összesen csaknem 50 milliárd dollárt ígértek a faji egyenlőtlenségek kezelésére 2021-ben. A 2020-as évek elején ez rendkívül kifizetődő volt, mivel a társadalmi felelősségvállalás az egyik legfontosabb hívószóvá nőtte ki magát a XXI. században. Ráadásul a Covid idején – a gazdasági problémák okán – nem is nagyon volt más, amivel egy cég büszkélkedni tudott volna. 

Már Trump előtt 

A probléma, hogy a vállalatok idővel rájöttek, társadalmi változást nagyon nehéz elérni felülről kényszerített formában. A növekvő politikai és jogi behatások az eredetileg valóban a diszkrimináció felszámolására tett intézkedéseket sok tekintetben megmérgezték és kontraproduktívvá tették. Ez különösen feltűnővé vált társadalmi relációban, ugyanis az amerikaiak jó része mintha igyekezett volna elfelejteni a sokszínűségi programok történelmi előzményeit. 

Az 1964-es polgárjogi törvény tiltotta csak be a faji, vallási, nemi, bőrszíni és nemzetiségi származáson alapuló foglalkoztatási diszkriminációt, illetve a szegregációt a nyilvános helyeken, például az állami iskolákban és a könyvtárakban. Az 1960-as és '70-es években az alkalmazottak kereseteket indíthattak az Egyenlő Foglalkoztatási Esélyek Bizottságánál, amely a diszkrimináció felszámolásán dolgozott, és munkájának köszönhetően­ a cégek elkezdték a sokszínűséget üzleti stratégiájukba építeni. Az igazán hangsúlyos változás azonban csak a 2010-es években következett be, amikor már olyan kifejezett kisebbségi diszkriminációellenes esetek is történtek, mint például, hogy az egyetemek színes bőrű diákokat részesítettek előnyben kizárólag a bőrszínük alapján. Ezt a gyakorlatot 2023-ban a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek ítélte. 

Sok nagyvállalat már Donald Trump újraválasztása előtt rájött, hogy az alkalmazott sokszínűségi programok nem működnek, ezért igyekzett kihátrálni ígéreteiből. Szakértők szerint számos cég kezdettől fogva nem gondolta át, mire vállalkozik, milyen anyagi befektetést igényelnek a sokszínűségi vállalások, és milyen mértékben van szükség teljes stratégiaváltásra amiatt, hogy az új alkalmazottak nem feltétlen képességeik, hanem különféle társadalmi csoporthoz való tartozásuk miatt kapnak állást. 

A rendszer kritikusai évek óta állítják, hogy a sokszínűség kötelező alkalmazása valójában diszkriminatív intézkedés. A Legfelsőbb Bíróság 2023-as döntése adott végső megerősítést ezeknek a véleményeknek. Donald Trump megválasztása, majd elnöki utasítása pedig minden szöget bevert a programok koporsójába. A Walmart, a Meta, az Amazon, a Disney, a McDonald's és a Ford egymás után jelentették be, hogy véget vetnek a 2020-as évek eleje óta kötelező irányvonalnak. A Walmart már novemberben közölte, hogy nem újítja meg a rassz alapú tőzsdei központja finanszírozását és minden más hasonló programot megszüntet. Legutóbb az Alphabet, a Google anyavállalata csatlakozott az illusztris listához, bejelentve, hogy véget vetett a sokszínűséget a munkaerő-felvételben elősegíteni hivatott programjainak. 

Sokszínűség és érdem 

A legtöbb cég ugyanakkor továbbra is elkötelezett a sokszínűség, a méltányosság és a befogadás szem előtt tartása mellett, ám szakértők szerint kérdés, hogy ez mennyiben több üres ígéreteknél, amelyek semmibe nem kerülnek. Az irányváltást kritizálók szerint a kérdés jóval összetettebb a politikai polarizáció sugallta válaszoknál. A spektrum egyik végén ugyanis azok állnak, akik egyenesen a demokrácia fenyegetéseként értelmezik a sokszínűségi programokat, mivel az megszünteti a versenyt, korlátozza a tudományos szabadságot, veszélyezteti a legnagyobb költséghatékonyságot. Az ellentétes oldalon viszont úgy vélik, hogy a sokszínűség a demokrácia lényeges eleme, hiszen segíteni kell a hátrányosabb helyzetben lévőket. Stephen Chu humánerőforrás-szakértő ugyanakkor figyelmeztet: a hasonló szembeállítás hamis, mivel „az érdem lehetőség nélkül csak illúzió”. 

Ezzel szemben a Color Us kezdeményezés képviselői például úgy vélik, hogy az elmúlt években elhatalmasodott sokszínűségi programok az amerikai egészségügyi rendszerben kifejezett károkat okoztak, mivel több kevésbé neves egyetemen végzett szakember került be az ellátásba. A Color Us szerint a sokszínűségi programok valójában kivitelezhetetlenek valamely csoportok diszkriminációja nélkül. Analógiaként a szívleállást hozzák, ahol bizonyított tény, hogy minél közelebb tartózkodik valaki a kórházhoz, annál nagyobb a túlélési esélye. Még sincs minden sarkon kórház, hogy minden utca lakosai számára biztosított legyen az egyenlőség szívmegállás esetén. 

Shaan Patel üzleti szakértő szerint az érdemekre és elért eredményekre összpontosító alkalmazási stratégia hoz létre olyan környezetet, ahol az innováció virágozhat. Tény, hogy Harvard üzleti kutatása is kimutatta, az érdemeken alapuló rendszerek javítják a szervezeti teljesítményt és az innovációt. A Pennsylvania Egyetem üzleti szakán az kutatták, hogy az érdemalapú elbírálás hosszú távon fenntarthatóbb és igazságosabb rendszert hoz létre, sőt a tudat, hogy az érdem a siker elsődleges kritériuma, ösztönzi a személyes felelősség és az élethosszig tartó tanulás kultúráját. Utóbbi pedig a hosszú távú siker egyik legfontosabb összetevője. A Canadian HR Reporter esettanulmányai szerint az érdemeken alapuló munkaerő-felvételi gyakorlatot alkalmazó vállalatok különböző mutatókban, köztük az innovációban és a munkavállalói elégedettségben is általában felülmúlják társaikat. 

Az óceán két oldalán 

A jelenlegi kormányzati hozzáállás ellenére ugyanakkor szakértők úgy vélik, hogy a sokszínűségi programok valamilyen formában fenn fognak maradni, ám mindenképp szükség van az átgondoltabb és hatékonyabb intézkedések bevezetésére. Szakértők szerint az is kérdés, hogy a Trump kormányzat harcos retorikája és tettei nyomán az egyes cégek hatékonysága hogyan változik, mert ha nem lesz szignifikáns eltérés a sokszínűségi programok által generáltakhoz képest, akkor könnyen elképzelhető, hogy finomabb megközelítés következik, és némi átnevezéssel a programok is visszatérhetnek. 

Addig viszont az európai helyzet is mérlegen áll. Mivel az amerikai technológiai vállalatok irányvonala határozza meg az európai cégek működését is, szakértők már most arra számítanak, hogy hamarosan, de legkésőbb néhány éven belül Európában is irányváltás várható. Igaz ugyanakkor, hogy a sokszínűség európai megközelítése mindig eltért az amerikai nagyon direkt előírásoktól, az óceán innenső oldalán inkább finomhangolásokra kell számítani.