Parajdi dráma

Már május 8-án helyi szintű veszélyhelyzetet hirdettek Parajdon, melyet később június 6-ig meghosszabbítottak a bányába betörő víz miatt. A Hargita megyei önkormányzat május 13-án 400 ezer lejes (32 millió forint) gyorssegélyt szavazott meg a község számára a sóbányát veszélyeztető vízbetörés megfékezésére, ám május végére kiderült: nem sikerült a víz útját állni. A román állami Országos Sóipari Társaság (Salrom) által működtetett parajdi sóbányába május végén tört be a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát. A másodpercenként 50 köbméteres áradat három nap alatt teljesen elöntötte a több mint száz méter mély bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés. 

∗ 

A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente száz­ezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek megélhetése is függ. A felszín alatt 120 méterre található csarnokokban játszóterek, foglalkoztató és kikapcsolódási ­terek, ökumenikus kápolna és moziterem várta eddig a turistákat. Jótékony mikroklímája miatt egészségeseknek és betegeknek is ajánlott időt tölteni a tárnákban, ami segíti a relaxációt, a szervezet regenerálódását, és számos egészségügyi panaszra is javallott.

Most minden a víz alá került. A kialakult helyzet miatt tárcaközi munkacsoport létrehozását rendelte el a helyszínre látogató Catalin Predoiu román ügyvivő miniszterelnök az elárasztott parajdi sóbánya megmentése érdekében. A munkacsoportban a belügyminisztérium, a fejlesztési minisztérium, a gazdasági di­gi­talizációs, vállalkozásfejlesztési és turisztikai minisztérium, a pénzügyminisztérium, valamint a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztérium államtitkárai vesznek részt. A testületnek a rendkívüli mennyiségű csapadék által okozott károk felmérésén túl döntenie kell azokról a sürgős intézkedésekről, amelyek a károk elhárítását, a sóbánya megmentését és helyreállítását szolgálják. „Azonnali közbelépésre van szükség. Elsősorban az emberek biztonságáról és a további károk megelőzéséről kell gondoskodnunk, ugyanakkor fontos, hogy pontos ismereteink legyenek a terepen előállt helyzetről, hogy mi­előbb biztosítani tudjuk a helyreállításhoz szükséges erőforrásokat. A térség sajátosságát figyelembe vevő átfogó perspektívát kell kialakítanunk, hogy visszaadjuk az embereknek a gazdasági, idegenfogalmi újjászületés reményét” – idézte az ügyvivő miniszterelnök szavait a kormány sajtóirodája. 

∗

A Hargita megyei önkormányzat is válságstábot hozott létre a turizmus megmentésére. Az évente látogatók százezreit vonzó sóbánya áll a helyi és regionális turizmus közép­pontjában, bezárása számos munkahelyet veszélyeztet. Nyágrus László polgármester arról tájékoztatta a község lakóit, hogy a szakemberek figyelemmel kísérik a helyzetet. Hargita megyében ­lapzártánkkor árvízkészültség volt, miután az elmúlt napok esőzései nyomán több patak vízhozama is megnövekedett. A megyei önkormányzat tájékoztatása szerint Nyikómalomfalvánál le kellet zárni a 13C jelzésű országutat, aminek nyomán megnőtt a forgalom ­Székelyudvarhely és Szé­kely­keresztúr között. A megyei önkormányzat felhívást intézett a helyi önkéntes tűzoltó egyesületekhez és kérte: álljanak a helyi hatóságok, katasztrófavédelmi csapatok rendelkezésére. 

Mint a polgármester elmondta, aki még nem járt arra, az talán nem is tudja elképzelni, hogy mennyire kiépített és mennyire népszerű látványosság a sóbánya, amely évente 600-700 ezer látogatót vonz, és a turizmus motorja nemcsak Parajdon, hanem a szűkebb és tágabb régiónak. Amíg a sóbánya helyzete nem rendeződik, és ki nem derül, miként nyithat meg ismét, addig azt próbálják kitalálni, hogy mit tudnak még Parajdon ajánlani a turistáknak. Közvetlen vagy közvetett módon nemcsak a bányászcsaládok vagy a bánya alkalmazottjai, hanem mindenki meg fogja érezni a kiesést, hiszen rengetegen élnek a turizmussal kapcsolatos szolgáltatásokból. Nyágrus László, a település polgármestere arról számolt be, hogy máris nagyon sok a lemondás, bár nem mindenki visszakozik.

Felmerül a kérdés, hogy mi lesz a bányába befolyt vízzel, el tud-e távozni valamerre. Mint a polgármester mondta, a mélyben tíznél is több szint van, azok most mind feltelnek vízzel, ami sehová sem tud elfolyni. Az egyetlen lehetőség, és ezen dolgoznak most a bányában, az a már említett rész megmentése. Ha már a víznek nem lesz utánpótlása, szakértői vizsgálatok dönthetik el, hogy miként lehet javítani a helyzeten, például ki lehet-e szivattyúzni a vizet. Nyágrus László szerint egyelőre nem lehet megmondani, mennyi ideig lesz bezárva a sóbánya. Úgy látja, hogy ez közös probléma, közösen, a politikai szintet is bevonva kell megoldani: vannak egyeztetések Romániában és lesz a magyar konzulátussal is Parajdon, mert komoly és mélyreható lépéseket kell tenni az elkövetkezendő időkben, hogy újra tudjon nyitni a parajdi sóbánya. 
A Hargita megyei bányát 2022-ben is be kellett zárni néhány napra, miután talajvíz szivárgott a régi tárnákba, és megnőtt a látogatható csarnokok levegőjének nedvességtartalma. Az előző évben a nyári idényben szembesültek ­hasonló problémával, amelynek orvoslása két hónap kiesést eredmé­nyezett. 

∗ 

Nemcsak Nicusor Dan újonnan megválasztott román államfő járt a katasztrófa sújtotta székelyföldi Parajdon, hanem Bogdan Ivan gazdasági miniszter is. A tárcavezető a Székelyhon tudósítása szerint kijelentette: keresik a legjobb megoldásokat a sóbánya újranyitásához, az ott dolgozókat kifizetik, és kártérítést kapnak a veszteséget szenvedett panziók és szállodák is. A miniszter azonban rámutatott: a helyzet bonyolult, az első felmérések szerint 130 millió lejre és körülbelül négy hónapra van szüksége a román Salrom vállalatnak a bányát elárasztó Korond-patak medrének eltereléséhez, néhány nagyon nagy kapacitású szivattyú bevetéséhez a tárnákat elöntő víz kiszivattyúzására, a falak megerősítésére, a korábbi állapotok visszaállítására. 

A bánya feletti felszín beomlásának veszélye miatt vasárnap sok családot kitelepítettek Parajdon. A vízügy és az Országos Sóipari Társaság (Salrom) megállapították, hogy „a Dózsa-bánya fölött megjelent két-három süllyedés”, ezért elrendelték a veszélyeztetett terület közvetlen közelében élő családok ideiglenes kitelepítését. Közben már tizenhat Maros megyei településen ihatatlan a vezetékes víz, miután megnőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma a parajdi bányakatasztrófa következtében, a hatóságok 30 napra veszélyhelyzetet hirdettek. 

Nicusor Dan román államfő azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig – a lehetőségek szerint – részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni. A turizmus előtt is meg akarják újra nyitni a sóbányát, hogy Európa legszebb turisztikai célpontjává tegyék. A becslések szerint ennek megvalósításához körülbelül 70 millió lejre lesz szükség. Hozzátette: a bánya dolgozóit kifizetik, és kártérítést nyújtanak a veszteséget szenvedett panzióknak és szállodáknak is. 
Június 3-án, kedden érkezett Parajdra egy, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szakértőiből és nemzetközi szakértőkből álló csapat, hogy a helyzetet – többek között víz alatti drónok bevetésével – felmérjék. A térségben élők közül egyre többen követelik az igazi felelősök megállapítását is. 

A katasztrófa által súlyosan érintett Parajd megsegítésére az Ökumenikus Segélyszervezet országos összefogást hirdet, hogy a társadalmi szolidaritás erejével a bajbajutott település mellé álljon, segítve a károk enyhítését és a mielőbbi helyreállítást. A segélyszervezet felhívja az országos összefogáshoz csatlakozni kívánó adományozókat, hogy a www.segelyszervezet.hu oldalon bankkártyával vagy átutalással a 11705008-20464565-ös számlaszámon, „Parajd” megjelöléssel fejezzék ki szolidaritásukat a katasztrófa károsultjaival – áll a közleményükben.