Merre tart a termőföld ára?

Tavaly, ugyan nem folyamatos, és a nyugat-európai ütemtől 10-20 százalékkal elmaradó, de 30-40 százalékos áremelkedést tapasztaltak a közvetítők a magyar földpiacon. Ez meglepő fordulatnak tekinthető a piacon, reális okkal nehéz magyarázni az árak alakulását, bár azért annyit el kell mondani, hogy a közvetítők által bonyolított ügyleteknél már 4-5 tulajdonos visszalépése is komolyan érezteti hatását.

Az illetékhivatalok nyilvántartásai szerint évente 200-220 ezer hektár cserél gazdát, addig közvetítőkön keresztül csupán 2-5 ezer hektár. Az olykor néhány aranykoronát érintő helyi adásvételek esetében megfigyelhető árak jóval alacsonyabbak az országos átlagnál, akár féláron is gazdát cserélhet egy-egy hektár. A közvetítőkhöz általában 10-300 hektár nagyságú földek kerülnek, ezek azonban lassabban frissülnek, és időbe telik, mire a partnerek egymásra találnak.

A tavalyi év harmadik negyedévében megfigyelhető hirtelen áremelkedés hatására a hektáronkénti átlagár elért a 700 ezer forintot. Általában jelentős eltérés tapasztalható az ország egyes régióiban kialakult árak között, Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön például 10-15 százalékkal az országos átlag alatt mozog az ár, míg a Dél-Dunántúlon 30%-kal magasabb. Az átlagos minőségű szántó hektáronkénti ára is jelentős eltéréseket mutat, a legtöbbet az Észak-Alföndön és a Dél-Dunántúlon kell fizetni (350-900 ezer forintot), a legkevesebbet Észak-Magyarországon és a Dél-Alföndön (250-400 ezer forintot hektáronként).

Az áremelkedés sem veszi el azonban a termelők vásárlási kedvét, a Földbróker.hu számításai szerint 1,5 millió forintos hektáronkénti árig a vásárlás 15 év alatt megtérül a gazdálkodásból. A termőföldárak vélhetően az enyhén visszaeső helyi szintű kereslet ellenére sem esnek az idén, mivel a piaci szereplők továbbra is a céges földvásárlási korlátozások 2011-es megszűnését várják.

Mint ismeretes, Magyarország tavaly ősszel jelezte Brüsszelben, hogy mivel még mindig nagy a különbség a termőföld hazai és régebbi tagállamokbeli árai között, a hétéves türelmi idő 2011-es lejárta után érvényesíteni szeretné a korlátozást további három évre. A hosszabbítást a lejárat évében, tehát 2011-ben kell majd kezdeményezni, a lejárat előtt fél évvel. Ha elfogadják a javaslatot az EU-ban, akkor a külföldiek általánosságban 2014-ig nem juthatnának a magyar termőföldhöz.