Egyszerűbb lesz támogatáshoz jutni?

Legutóbb a tejtermelők és feldolgozók számoltak be értékesítési problémáikról, de hasonló cipőben jár számos gabonatermesztő vállalkozás is. A tejesek közül számos kis és közepes méretű – értsd 200-500 tehenes gazdálkodó – tehenészettel nem kötnek januártól felvásárlási szerződést a feldolgozók. E cégek közül több már megkezdett uniós támogatással bíró beruházást végez. Döntően hitelt használnak fel, mert egyikük sincs olyan helyzetben, hogy a teljes költséget saját kasszából állhatta volna. Hitelt vettek fel tehát, a pályázati támogatási szerződés volt a garancia. A bankok ezt elfogadták, mivel biztosak voltak abban, hogy e gazdálkodók befejezik beruházásukat, s utólag – mint mindig - az unió is kifizeti a pénzt.

Most azonban baj van: januártól nem garantált a tej átvétele, így a bevétel sem, azaz az egész beruházás finanszírozása bizonytalanná vált. Több termelő attól tart, hogy a bank megvonja a hitelkeretet, s akkor vége. Nincs tejértékesítés, ráadásul a nyakukon marad egy félig megkezdetett beruházás, s akkor oda az uniós támogatás is. Ha ugyanis határidőre nincs kész a fejlesztés, akkor elestek a brüsszeli agrártámogatásoktól is. Hasonló gondokkal néznek szembe egyébiránt például a trágyakezelés korszerűsítésére kiírt és megkezdett beruházások végrehajtói is, de a sor folytatható.

Úgy tudjuk, hogy ezért az agrártárca szakértői már dolgoznak azon, miként lehetne egyrészt a határidőket kitolni – például két évről háromra emelni -, a támogatások között átcsoportosítani úgymond „életmentő” feladatokra felhasználható pénzeket, előre sorolni és gyorsabban, egyszerűbben lehívhatóvá, pályázhatóvá tenni a sok százmilliárdos tételeket.

Magyarul az agrárkormányzat azt vizsgálja, miként lehetne megnyitni a pénzcsapokat, hogy a válság idején ne menjenek tönkre azért mezőgazdasági vállalkozások, mert nincs elég forrásuk. Ezért vizsgálják – és részben már be is indult – hogy milyen hitelkonstrukciókat képes a Magyar Fejlesztési Bank biztosítani.