Minden tizedik falu csődbe megy?

2007 eleje óta nagyjából száz önkormányzat 200 milliárd forint szabad felhasználású pénzhez jutott. Ők különböző okok miatt az előremenekülést választották, és rövid távon, pontosan a krach beütéséig, úgy tűnt, elég jó üzletet kötöttek.

A bankokban szunnyadó önkormányzati pénztartalék ugyanakkor az egyik legnagyobb rizikó, mert ha ezt a GDP 0,8-1 százalékára rúgó summát hirtelen, rövid idő alatt elköltik, akkor az áhított, 3 százaléknál kisebb GDP-arányos deficithez rögvest 0,8-1 százalékponttal tudnak hozzájárulni. „Márpedig ez egy választási évben nem elképzelhetetlen, miközben ellehetetlenítheti az egész államháztartás finanszírozhatóságát.

A kötvénykibocsátók között a megyei önkormányzatok különösen kockázatosak, miután a pénzzel jellemzően a megvont központi forrásokat kompenzálják, vagyis működésre költik, nem pedig fejlesztéseket finanszíroznak belőle” – figyelmeztet Vigvári. Az önkormányzatok jogutód nélkül nem számolhatók föl, még a mai bizonytalan világban is jó ügyfeleknek számítanak.

Ha egy település netán adósságrendezési eljárás közelébe kerül, az a bank számára sem feltétlenül rossz üzlet, hiszen át tudja csoportosítani, ütemezni ezeket a kihelyezéseket, amiből mindenképpen jövedelmet tud produkálni a maga és részvényesei számára.

 Vigvári szerint az önkormányzati rendszer időzített bombákat rejthet. „Azt hiszem, van ok a nyugtalanságra” – tette hozzá a szakember.