Jó termés, jó árak

A Pest megyei kisváros határában a helyi agrárvállalkozás két kombájnja vágja a búzát. A tábla szélén ott áll a cég vezetője, az agronómus meg a főgépész. A téeszből alakult kisvállalat irányítói sok mindent megéltek már, de számukra is új helyzet, amikor a termetes és a környéken még soha nem látott gabonaszállító kamion lefordul a közeli műútról. Az anyósülésről leugró rövidnadrágos, szemüveges fiatalember belemarkol a még vágatlan gabonába, tenyerébe morzsolja a kalászt, néhány szemet a szájába vesz, bólint, aztán határozott léptekkel indul a Niva mellett döbbenten figyelő "menedzsment" felé.- Huszonkettő - mondja.- Milyen huszonkettő? - kérdezi a főnök.- Ez a búza. Huszonkettőezer forint tonnánként. Megveszem. Most, itt, készpénzért.- De hát írásos ajánlat meg számla, aztán a minőség...- Lemérjük üresen a kocsit, aztán maguk a gépről leürítik ide a platóra a magot. Utána megint mérünk. Számla meg pecsét van, ne aggódjanak.Némi tanakodás - no meg egy meglehetősen tekintélyes mennyiségű készpénz felmutatása - után megköttetik a bolt.

{p} A vezetés azt még kiköti, hogy a mérlegházból csak akkor mehet ki a kocsi, ha a pénzt a cég pénztárában leszámolja a vevő, aki azonban ezen csak mosolyog: - Ha van még öt kocsira való, azt is előre kifizetem.A számláról később kiderül, hogy a környéken eddig ismeretlen, májusban alakult betéti társaság volt a vevő. Még további tíz szállításra köttetett megállapodás, a fele lapzártáig le is jött a tábláról.- Én nem tudom, ki ez, de az áru azé, aki tutira fizet - mondja a téeszelnökből lett ügyvezető. Számítást mutat: bár a huszonkétezer forint tonnánként kevés, a búzát szállítani, tisztítani, szárítani, betárolni nem kellett, s ha mindezt összeadjuk, a mérleg biztosan pozitív lesz. Nem nagy a nyereség, de van. Hogy aztán a megrakott kocsik végül is hol kötnek ki?Az már legyen a kereskedő gondja.Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára szerint a kamion akár a bosnyák, akár a szlovén piacra is indulhat. E két ország ugyanis megkezdte felvásárlását; igaz, inkább a Dél-Dunántúlon keresnek búzát. Olasz vevők szintén megjelentek az országban, ők általában nem kereskedők közbeiktatásával, hanem közvetlenül a termelőtől akarnak hangsúlyozottan jó minőségű lisztnek valót vásárolni.

{p} A hírek szerint Ukrajnában az aszály miatt nem jó a termés, és más minőségi problémák is vannak vele, várhatóan onnan is lesz érdeklődő a magyar gabonára. Hogy mozog a piac, arra bizonyíték a bajai kikötő: uszályokba ömlik a kenyérnek való, tonnájáért 23 ezer forintot fizet a vevő.Az utóbbi napok tapasztalatai és tőzsdei hírei is arról szólnak, hogy lassan megy föl a búza ára. No nem a tavaly elért csillagos égig! Manapság egy tonna euro minőségűnél jobb - tehát 26-28 százaléknál magasabb sikértartalmú - búzáért 24 ezer forint körüli árat fizetnek. Az érdekképviseletek felhívják a figyelmet, hogy akinek ennél jobb búzája van, ne adja oda olcsóbban. Az euro minőséget el nem érő magért is el kell kérni 21-22 ezer forintot.Aki, mint a fenti példánkban szereplő termelők is, a kombájn mellől, tisztítatlanul, szárítás, kezelés nélkül el tudja adni 22 ezer forintért a terményt, tegye meg - tanácsolja Tóth István, ugyanis a termelő ezzel az árral "ott van", mintha a magtárából, kikészítve 23 ezer forintért adta volna el.A molnárok és kereskedők is keresni fogják a búzát, mert nekik még az uniós intervenció megindítása előtt be kell szerezniük készletük nagyobb részét. Az intervencióba betárolt gabonát ugyanis itthon nem lehet majd forgalomba hozni, az uniós belpiac számára olyan, mintha nem is lenne. Vásárlóként megjelenik a Tartalékgazdálkodási TIG Kht. is, ötvenezer tonnára vevő. A közraktárak felvevőkapacitása megnő, mihelyt az agrártárcával szerződő négy bank elkészül finanszírozási hitelprogramjával.