Nem forr fel a bikavér

Ha ma valaki Egri Bikavért szeretne exportálni, nem teheti meg az Egervin Rt. hozzájárulása nélkül. Ez ellen emelt kifogást a minap Gál Tibor, a neves borász, aki szerint a magyar borászat fejlődését gátolja a bikavér szóvédjeggyel kapcsolatos adminisztratív akadály.

{p} Történt ugyanis, hogy 1996-ban az Egervin Rt. tulajdonába került a bikavér szóvédjegy, azóta Egri Bikavérrel - elvileg - kizárólag a jogtulajdonos kereskedhet három tucat országban. Ez alól egyedül a magyar piac kivétel, ugyanis az 1997-es bortörvény az Egervin kereskedelmi jogának kizárólagosságát törölte arra hivatkozással, hogy szóvédjegy mellett a bikavér közkincsnek számító fajtanév is. A külföldi piacokon szintén el lehetne érni a kizárólagos kereskedési jog törlését, ennek irdatlanul magas költségei azonban az egri borászok számára megfizethetetlenek.

{p} A vita kipattanásakor az Egri Borvidéki Hegyközségi Tanács elnöke, Gál Lajos úgy nyilatkozott: a bikavér név valamennyi egri termelő borát megilleti, ezért az egyedüli megoldás az volna, ha a hegyközségi tanács jelképes összegért - kerek egy forintért - átvenné a szóvédjegy-jogot az Egervintől. Botos Attila, az Egervin Rt. főtulajdonosa azonnal elhárította a javaslatot, mondván: eddig sem akadályoztak meg senkit abban, hogy bikavért exportáljon - amennyiben az adott bor ára nem alacsonyabb az általuk forgalmazottakénál. Ezután is így lesz - tett ígéretet Botos -, egyedüli feltételük, hogy az egri borok külpiacon kivívott rangját a túl alacsony árat szabó kereskedők ne tegyék tönkre. Az Egervin egyébként hajlandó lenne alkut kötni. Ennek záloga olyan értékesítési szövetkezet létrehozása, amely az egri borászatok részvételével maga szervezhetné az Egri Bikavér hazai és külföldi forgalmazását.

{p} Az egri hegybíró sürgős teendőnek véli azt is, hogy egyezséget kössön az Egervin Rt. a bikavér szóvédjegy másik résztulajdonosával, a német tulajdonban lévő Hungarovin Rt.-vel is. Dula Bence szerint a jogtulajdonosok eddig is nagyfokú rugalmasságot tanúsítottak az ügyben, sohasem pereltek senkit, bár tehették volna. Ugyanis néhány kereskedő a lengyel piacot úgy tette tönkre az Egri Bikavér számára, hogy jelentősen az Egervin Rt. aktuális ára alatt kínálta termékét. Az ilyen cégek nyomják le a felvásárolt szőlő árát is, azután már csak azzal törődnek, hogy mindenkinél olcsóbban adjanak túl a legtöbbször satnya minőségű boron.

{p} A tisztességtelen kereskedőknek és az elégtelen borminőségi ellenőrzésnek "köszönhetően" a bikavér literenkénti 1,56 eurós ára pedig egyre zuhan, most éppen 79 eurócentnél tart, ami alig haladja meg a 200 forintot. "Amit tehát az Egervin kér, vagyis, hogy hozzanak létre egy értékesítési szövetkezetet az áregyeztetésre, árellenőrzésre, az teljesen európai elképzelés, mindenki hasonlóan csinálja a világban" - érvelt Dula Bence. Ellenkező esetben előbb-utóbb az Egri Bikavér lesz a felmosóvíz az üzletekben - fakadt ki a hegybíró. A jövő talán mégsem így alakul: néhány napja a város polgármestere - Botos Attila és tucatnyi másik egri borász jelenlétében - hozzájárult a szövetkezet megalakításához.

{p} "Méltányolható, gáláns javaslatot tett az Egervin, mert minden olyan termelő exportjának zöld utat adott, aki az ő árai felett értékesít" - erősítette meg kérdésünkre Gál Tibor borász. Az igazi megoldás az értékesítési szövetkezet lesz, az ilyen társulásokat az Európai Unió is támogatja - mondta. Ezért ez egy olyan klub lehetne, melyben az áregyeztetésen kívül megvalósulhatnának az eredetvédelem és a koncentráltabb értékesítés feltételei is. A bormarketing hatékonyabban működhet, nem beszélve arról, hogy végre ellenőrzött csatornákon keresztül juthat el az Egri Bikavér a fogyasztókhoz.
{p} "A működési koncepció kialakítása az első feladat, s ha ebben sikerül mielőbb megállapodni, akkor az idei szüret az egri borászok közel háromnegyedének részvételével már az együttműködés jegyében indulhat" - szögezte le Gál Tibor, aki már papírra vetette az alapkoncepciót, melyet az egriek éppen a lapzártánkkor rendezett tanácskozáson vitatnak meg. Ha sikerülne gyorsan tető alá hozni a szövetkezést, akkor az egri borászok a jövőben végre élhetnének vétójogukkal, megvonva a származási bizonyítvány kiadását azok számára, akik nem tartják be a közösen alkotott minőségi és egyéb szabályokat.