Akasztói kertész az unióban

Birtoka mintegy húszezer négyzetméternyi fóliafelületével, közepében a csodaszép új családi házzal, a díszkerttel és zöldövezettel magát a földi paradicsomot idézi a kívülálló számára az akasztói tanyavilágban. Kitűnőek az adottságok is: az egyik oldalról a Duna-völgyi-főcsatorna, a másikról a Kiskunsági-öntözőcsatorna öleli körül a vízigényes kertészetet. Ám a látszat csal.- Ebbe a beruházásba több mint százmillió forintot építettünk bele, ami döntően a bankoké. Ha nem változnak az zöldségárak, illetve az árrésből nem hagynak egy kicsit nekünk is, hogy fogom a hiteleket visszafizetni? - teszi fel a kérdést a kertész, aki tíz évvel ezelőtt kényszervállalkozóként kezdett zöldségtermesztéssel foglalkozni. - Eleinte konzervuborkát termesztettem két hektáron - folytatja -, ötéves szerződésem volt a Heinz Kecskeméti Konzervgyárral.

{p} Ámde három év elteltével a cég kivonult a piacról, egyik napról a másikra piac nélkül maradtam háromszáz tonnányi uborkával. Szakértőkkel megtanácskozva a helyzetet, átálltam a hideg fóliás termesztésre. Gazdahitel segítségével építettem föl az első sátrakat, majd további kölcsönökből, pályázati pénzből a több mint 18 ezer négyzetméternyi növényházat. Évente kétszázötven tonna paradicsomot és ugyanennyi egyéb zöldségfélét tudunk itt megtermelni.Az egyik fóliasátor alatt éppen zöldhagymát szednek és csomagolnak az asszonyok. Az áru zömét a mórahalmi tész közvetítésével értékesítik. Ám a termelői szervezetek is ki vannak szolgáltatva a multicégeknek. - Ez a legjobban működő magyar tész, de nem kapott annyi támogatást, hogy a külföldi áruházláncokéhoz fogható logisztikai központot hozhasson létre - méltatlankodik Bengő gazda. - Termékeink minősége már megfelel az uniós követelményeknek, de nem látom azokat a kereskedelmi szervezeteket, amelyek a külföldi piacot céloznák meg. Pedig Magyarországnak, főképpen július 20-ától októberig, jó esélye van minőségi zöldségfélékkel megjelenni a nyugat-európai piacokon, csakhogy nem dömpingáron, és a mi zsebünkben is kellene valaminek maradnia a bevételből.

{p} Szerintem a kormányzatnak lenne feladata, hogy az elkövetkező két-három évben céltudatosan, hazai és uniós pénzből, támogatást juttasson azoknak, akik ténylegesen jó minőséget és mennyiséget termelnek.- Ha nem társulok, nem tudom eladni a termést és nem lesz miből fizetni a hitelt. Hiszen az elmúlt években nemhogy tőkét, profitot tudtunk volna kovácsolni a fejlesztésekhez, hanem elszegényedtünk, eladósodtunk. Ha viszont beveszem a külföldi partnert a vállalkozásomba, az rögtön eldönti, hogy a technikai berendezésem gyönge, elavult, fejlesztést ajánl, amihez persze nincs meg a tőkém, így a tőkerészből kell valamit leadnom. Ha tehát a vagyonom ötven százalékát eladom most, hogy megmeneküljek a hitelektől, később pedig 15 százalékot fordítok a fejlesztésre, két-három éven belül semmi sem marad a birtokomból. Hosszas vívódás után mégis kénytelen voltam elfogadni egy magyar-holland cég ajánlatát. Néhány fólia alatt új, ökotermesztési technológiát próbálunk ki, és a cég biztosítja a piacra jutást. Ezzel a próbálkozással a meglévő tész-partnereim érdekeit sem sértem, ugyanakkor megpróbálok egy lépéssel közelebb kerülni az uniós piachoz. Most bizakodó vagyok, mert úgy tűnik, hogy emberséges, jó üzletfelekre találtam.