Felfordulás a bogyóspiacon

Fehér hollónak számít az a felvásárló vagy feldolgozó, aki sajnálja a termelőket, mert kénytelenek ráfizetéssel túladni az árujukon. A ritka kivételek közé tartozik Schmidt Józsefné Marika, a berkenyei faluszövetkezet elnöke, aki a helybeli hűtőház irányítója, és a 624 lelkes település polgármestere is. Elöljáróban megjegyzi, a hűtőház tízéves fennállása óta nem volt még a mostanihoz hasonló rossz évük, pedig akadtak olyan időszakok, amikor nagyon rájárt a rúd a bogyósokra.Az 1992-ben alakult faluszövetkezet 265 hektáron gazdálkodik, ebből 75 hektárt tesz ki a biomálna-, a feketeszeder-, a fekete- és pirosribizli-ültetvény. A feldolgozott gyümölcs 90 százalékát külföldön értékesítik, és Európa valamennyi országába szállítanak.

{p} A szövetkezet alaptevékenységét adó, a Biokontroll Hungária Kht. által ellenőrzött biomálna kilójáért 320-330 forintot ad kétszáz termelőjének a svájci, Bioswift minősítéssel is rendelkező feldolgozó, míg a környékbeli gazdák által hagyományosan előállított gyümölcsért 250 forintot  fizet. Egyértelmű, hogy a berkenyei biosoknak kifizetődőbb a termelés, holott nekik is alig marad hasznuk, mivel 300 forint körül mozog egy kiló málna előállítási költsége. Szorult helyzetében mit tesz a gazda? Odaadja a gyümölcsöt, amennyiért viszik, ha nem akarja, hogy rárohadjon. Rosszabb esetben pedig le sem szedi a termést.Idén a termelő és a feldolgozó egyaránt gondban van. Viszonyításképpen említi az elnök asszony, hogy tavaly egy kiló piros ribizliért 180 forintot adtak a termelőnek, ma enynyit kínálnak nekik a vevők a feldolgozott termékért. Ezért történhetett meg, hogy június 30-ra 80 forintról 60-ra esett a piros ribizli felvásárlási ára, és a dömpingben megeshet az is, hogy egyáltalán nem fogják átvenni. A fekete ribizli átvételi ára sem nőtt, sőt, három év alatt tizedére csökkent. Akkor ugyanis 400 forintot kapott érte a termelő, ma pedig csupán 40-et.A Berkenyén élő 220 család nagy része foglalkozik bogyósok termesztésével, de sokan le sem szedik a ribizli egy részét, mert növelnék a ráfizetésüket, hiszen a kézimunkaigényes betakarításhoz ember kell. Fogadni valakit?

{p} Kész csőd, mivel az órabér háromszáz forint körül mozog a faluban. Marika számolgat, ha tíz órát veszünk, akkor a napi munkadíj 3000 forint, aminek a "kitermeléséért" legalább 70 kiló ribizlit le kellene szedni. Mivel családjának is van jókora ribizliültetvénye, tapasztalatból mondja, hogy legjobb igyekezettel sem lehet leszedni ezt a mennyiséget. És akkor hol van még a termelő egész éves munkája, a költsége.Mókuskerékhez hasonlít ez helyzet. De ott van a falu szívében a hűtőház, talán be kellene spájzolni gyümölcsből, és kivárni vele, amikor jó áron túl lehet adni rajta - tanácsolná az ember, csakhogy a szövetkezetiek tavaly is kivártak. Nyakukon is maradt a fekete ribizli, aminek kilóját 120 forintért vették, és nem adták oda 50 eurócentért. Most pedig 40 centet sem kapnak érte, mivel kilónként 80 forintot kínálnak a megtisztított, a vevő igényének megfelelően becsomagolt fekete ribizliért. Aggódik is az elnök asszony, hogy rövidesen nem lesz mit megvenniük, mert a környékbeli családok nagy része már nem bírja el a ráfizetést, és félő, hogy többségük felhagy a termeléssel. Ma ugyanis már nem lehet kocsit, konyhabútort venni a termés árából, vagy rendbe hozni a házat, mint azt korábban sokan megtehették. Jó esetben éppen hogy megtérül a munkájuk, a ráfordításuk. Aki idén nem biozott, az már bizonyos, hogy nem lesz pénzénél. Ez pedig senkinek sem jó, mert ha tönkremennek a termelők, ugyanez a sors vár a feldolgozókra is.

{p} És ez sajnos fordítva is igaz - magyarázza Schmidt Józsefné. Szerinte az exporttámogatás hiánya okozta ezt a nagy a felfordulást a bogyósgyümölcspiacon. Mindenesetre Berkenyén úgy tűnik, a piaci zavar ellenére igyekszik megkapaszkodni termelő, feldolgozó. A gazdálkodóknak némi könnyebbséget, biztonságot jelent ugyanis, hogy helyben van a hűtőház, és legalább a szállítás többletköltségét megtakaríthatják. Mi több, az a gyakorlat, hogy a szövetkezet kilónként 20-30 forintot rátesz szezon végén a málna felvásárlási árára, attól függően, menynyiért találtak vevőt a gyümölcsre. Az idei kilátások azonban nem sok jót ígérnek a málnásoknak sem, mivel a dömping előreláthatóan visszahúzza az eladási árakat.