Jövőre 42 ezer forint jár hektáronként

- Az elmúlt esztendőkben 190,8 milliárd, illetve 214 milliárd forint jutott hazánkban agrártámogatásra, jövőre a támogatás 327,8 milliárd forintra emelkedik. Fele-fele arányban hazai, illetve uniós forrás - jelentette be Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közigazgatási államtitkára a minap Debrecenben, több száz fős hallgatóság előtt. Magyarország hektáronként 72 euró uniós támogatásra számíthat a következő esztendőben, ezt egészíti ki a magyar állam; szántóföldi növények termesztéséhez az idei 37-38 ezer forinttal szemben már 42 ezer forint támogatást vehetnek igénybe a gazdálkodók. (Összevetésül: Szlovénia és Lengyelország csupán 42 eurós uniós támogatást vehet igénybe.) Dicséret illeti szavai szerint a gazdálkodókat és a szakintézményeket, amelyek "ráhangolódtak" a támogatásszerzési lehetőségekre, a forráskeretet többszörösen túljegyezték.
Az idei, 138 milliárd forintra tervezett nemzeti forrásból november elsejéig 123 milliárdot fizetett ki az agrártárca. A területalapú támogatást (SAPS) több mint negyvenezer gazdálkodó megkapta már, decemberig újabb 120-130 ezer kerül sorra. A most kimaradó negyvenezer gazdálkodónak sincs oka aggodalomra, jövő januárban mindenki megkapja a jóváhagyott summát. A gazdák ötmillió hektár területre kértek támogatást, mintegy 300-350 ezer hektáron túligénylés mutatkozott. Ennek felülvizsgálata még tart.
Jövőre az uniótól már 350,8 millió eurót kapunk területalapú támogatásra, amelyet a kormány kiegészít, a mostanihoz képest ezáltal öt-hatezer forinttal, nagyjából 42 ezer forintra nő hektáronként az elnyerhető támogatás.
Az Európai Unió jónak tartja a hazai kifizetési rendszert. Benedek elmondta: az uniós ellenőrök november első felében az egységes területalapú támogatás jogosságát vizsgálták magyar településeken. Ugyan nem volt hiba nélküli a hazai pályázatok készítése, de olyan súlyos eltérés nem fordult elő, ami a kifizetések leállítását követelte volna.
{p}
Az államtitkár kérdésekre válaszolva érintette az állatjóléti támogatások októberi megvonásának ügyét is. Leszögezte: januárban újraindítják a konstrukciót, s minden bizonnyal arányosan nagyobb segítséget kapnak majd a baromfi- és tehéntartók, és valamivel kevesebbet a sertéstartó gazdák. Az államtitkár elismerte, jogosak a gabonaintervenció körüli panaszok, szerinte jelenleg egy-másfél millió tonna gabona raktározása okoz gondot. A helyzetet rontja, hogy a kukorica betakarítása alig kétharmadánál tart. Becslések szerint rekordszintű, hektáronként átlag héttonnás hozammal lehet számolni. Az agrártárca az európai uniós intervenció keretében felvásárolható gabona raktározási problémáinak enyhítésére külföldön is keres tárolóhelyeket. A szaktárca hosszú távon kedvező hitelekkel ösztönözné a hazai tárolókapacitás bővítését.
Az államtitkár kifejtette, hogy 2005-ben s az azt követő esztendőkben folyamatos átalakulásra és változtatásra van ítélve a közösségi agrárpolitika az Európai Unióban. Lényeges változás lesz az idei évhez képest, hogy az új fejlesztések nyolcvan százalékban uniós forrásokból valósulnak majd meg. További nagy változás a közvetlen termelői támogatások arányának lényeges növekedése, összegük közel 170 milliárd forintra emelkedik. A rendelkezésre álló pénzt a jogosult termelők szabad belátásuk szerint használhatják majd fel olyan célokra, amelyek versenyképességük megőrzését és fokozását szolgálják. Kedvezőnek tekinthető az a bejelentés is, hogy a mezőgazdaság átlagos támogatottsági szintje 2005-ben csaknem húsz százalék lesz (2001-ben csupán 13,4 százalék volt).
A fórumon elhangzott, a kormány 2005-ben mintegy 1,4 milliárd forintot szán arra, hogy megkezdődjön hazánkban az osztatlan közös tulajdonú földek kimérése. Az eddig bejelentkezettek jövő év elején számíthatnak pénzükre. Az új igénylők esetében elsősorban az időrendi sorrendet veszik alapul a kifizetéskor. Benedek Fülöp kiemelte, az agrárágazatot is kedvezően érinti majd a tételes egészségügyi hozzájárulás havi összegének mérséklése havi 3450 forintról 1950 forintra. Ugyancsak jótékony hatású módosítás, hogy az őstermelők adózási kötelezettsége a mostani hárommillióval szemben jövőre négymillió forint éves árbevételtől indul. A helyi adó megfizetéséhez is kedvezmény kapcsolódik jövőre, és bővül a termőföld-vásárlási adókedvezmény igénybevételére jogosultak köre is. A kistermelőket meghatározó árbevételi határ hatmillióról hétmillió forintra emelkedik.