Peter és a tehenek

Peter Claessens 1995-ben, 22 évesen érkezett hozzánk szerencsét próbálni. Azt mondja, Belgiumban az ipar rohamosan fejlődik, a mezőgazdaságot háttérbe szorítják. Minden talpalatnyi termőföldnek van már gazdája, ezért külföldön kellett körülnéznie. Mert ő hiába tanult műszerésznek, mezőgazdasággal akar foglalkozni, hiszen szülei is gazdálkodnak, sertést hizlalnak. A paraszti munkába született bele, ez a kedvére való. Minthogy a volt NDK területén túl drágán adták az állattartó telepeket, még keletebbre kellett jönnie, s végül a hajdani Dél-Somogyi Mezőgazdasági Kombinát somogyszobi tehenészeti telepét elfogadható áron sikerült megvennie. A telep lerobbant állapotban volt, de ő minden évben milliókat áldozott a felújítására: új fejőházat épített,
1999-től minden évben új istállóra tett szert. Mellé sertéstelepet is épített, ahonnan évente tízezer hízó kerül ki. Az istállókban kilencszáz holstein-fríz fejőstehén és szaporulata található, tejkvótája 7,9 millió kilogramm. A két állatfaj takarmányigényét ezernégyszáz hektáron termeli meg. Magyar viszonylatban ez már nagyüzemnek számít, ahol nagyon ügyelni kell a hatékonyságra. Elegendő hozzá harminckilenc ember: tizenöt a szarvasmarha-istállókba, három a sertéstelepre, kettő az irodába, hét a gépműhelybe, tizenkettő meg az építőbrigádba, merthogy csak a saját építőbrigáddal tudta kézben tartani a beruházásokat.
{p}
A fiatalember az elmúlt kilenc év alatt tökéletesen megtanult magyarul, teljesen alkalmazkodott a hazai viszonyokhoz, a technológiát tökéletesre csiszolta. Azt mondja, olyan éles a verseny, olyannyira alacsonyak a felvásárlási árak, hogy aki nem tökéletesen végzi a munkáját, az bizony veszteséges. Szerinte a magyar állattenyésztőket a hatóságok hozzák hátrányos helyzetbe, mert olyan pluszköltségekbe verik őket, amelyeket nem tudnak elviselni. Ilyenek például a környezetvédelemre fordított, sokszor felesleges kiadások, amelyeket Belgiumban csak a vegyi üzemektől követelnek meg. Miért kötelezi őt a hatóság, hogy környezetvédelmi tanulmányt készíttessen 2-4 millió forintért, ha állattartó telepet akar építeni? Feleslegesnek tartja az évi trágyaminta-elemzést is. A mezőgazdasági termelők nálunk nem élveznek kedvezményeket, miközben Nyugat-Európában például az általuk felhasznált földgázt nem terheli jövedéki adó. Az adó amúgy is tetemes, jegyzi meg Claessens, hiszen a tenyésztési hozzájárulástól, az iparűzési, az ingatlan-, a súlyadón át sokféle címen kell fizetnie. Arról nem is beszélve, hogy tervezik a környezetvédelmi terhelési díj bevezetését, tehenenként 75 ezer forint lenne. Csak azt nem tudni, hogy mindezt miből fogják fizetni, hiszen a tejtermelésen egyre kisebb a nyereség. Az pedig ellentmondásos helyzetet teremt, hogy Magyarországon az állattartó telepek nem vásárolhatnak földet, holott óriási előny a saját takarmány, és a trágya elhelyezése is csak úgy valósulhat meg rendesen.
Peter Claessens felépítette utolsó istállóját, ahol minden berendezés az állatok jólétét szolgálja, azt, hogy eszményi körülmények között éljenek. Azt mondja, tovább már nem akarja fejleszteni gazdaságát, mert nálunk az ügyeket csak túl lassan, túl sok bürokráciával lehet elintézni. Ennek ellenére nem bánta meg, hogy itt telepedett le. Jól érzi itt magát, sok barátot szerzett, s ha minden igaz, hamarosan magyar lányt vesz feleségül. És hogy mi a véleménye rólunk, magyarokról? Azt mondja, harciasabbnak kellene lennünk, nem szabad mindig bólogatnunk és belenyugodnunk a számunkra előnytelen helyzetbe.