Vészjelzés Zalából

Az idén körülbelül három és fél-négy milliárd forint árbevételi hiány nyomja a Zala megyei agrárvállalkozókat. Többségük hónapok óta fizetésképtelen, ami a jövő évet is eleve rontja. Gond van az üzemanyag, az alkatrészek, a takarmány, a munkabérek és közterhek megfizetésével, nyomasztják őket a beruházási hitelek tőke- és kamatterhei, az integrátori hitelek visszafizetése.
A termelők közül sokan felhagytak a sertés- és baromfitartással, megkezdődött a szakosított tejtermelő telepek bezárása, többek közt Sármelléken és Balatonmagyaródon. A növénytermesztésben az elmaradt intervenciós kifizetések miatt 750 millió forint hiányzik, a földalapú támogatás késedelme  kétmilliárd forintot tesz ki, az állattenyésztésben a támogatások megszüntetése a sertéságazatban 30, a baromfiágazatban 75 millió forintot jelent, a tejtermelésben pedig 400 millió forintra rúg. A gyümölcstermesztésben az alacsony ár miatt bekövetkezett árbevétel-kiesés eléri a kétszázmillió forintot, így összesen 3,471 milliárd forint nagyságú a lék a zalai agráriumon.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a törvényben rögzített harmincnapos fizetési határidő helyett a termelők hatvan-kilencven napra jutnak eladott termékük ellenértékéhez. Tehát a termelők és a feldolgozók pénze  a kereskedőknek kamatozik a bankokban, ebből finanszírozzák a működést, a fejlesztést, a termelők pedig rákényszerülnek, hogy hitelt vegyenek fel a tevékenységükhöz. Nehezményezik, hogy a kialakult súlyos állapotról a lakosság alig szerez tudomást, mert a reá zúduló információk arról szólnak, hogy a mezőgazdaság rekordévet zár terméshozamokban, és soha nem tapasztalt uniós,  valamint nemzeti támogatásban részesül. A szakemberek szerint a szép kép azonban hamis, mert a földtulajdonosok megnövelték a bérleti díjakat, emelkedtek az alkatrész-, gép- és üzemanyagárak, a külföldi vetőmag-, vegyszer- és műtrágya-előállítók azonnal hozzáigazították áraikat a jó terméshozamokból várható magasabb bevételekhez. Így valójában a termelőknek a sokat emlegetett pluszpénzből semmi sem maradt.
{p}
A gondok összetevői között az alacsony árat kell említeni, melynek hátterében az áll, hogy nem működik érdemi módon az intervenció, jelentős a túltermelés az Európai Unió egész területén, az erős forint további öt-hét százalékos kiesést okoz. A költségek ugyanakkor magasak, a későre nyúlt betakarítás miatt a szárítási költség csaknem megduplázódott, emelkedett a szállítási költség. A fentieket súlyosbítja, hogy a sokat emlegetett földalapú támogatás uniós részéből kétmilliárdot még nem kaptak meg a termelők.
A termelők nehezményezik, hogy a jogosan visszajáró áfát nem fizeti ki az APEH, és keresi a módját, hogy ne is kelljen. A megítélt és jogszerűen már esedékes SAPARD-támogatások is késnek, további termelői finanszírozás pedig szinte már lehetetlen.Igaz ugyan, hogy a termelők tizenöt-húsz százaléka állja a küzdelmet, ámde nyolcvan százalékuk további működése teljesen bizonytalan. Ez előrevetíti a súlyos kérdéseket: ki műveli meg a termőterületeket, mi lesz a környezettel, a vidékmegtartó képességgel, ki foglalkoztatja a felszabaduló munkaerőt, mi lesz a környezetvédelemmel, a tájjellegű, hagyományőrző gazdálkodással, a használaton kívül került épületekkel-berendezésekkel, amelyeken jelentős állami támogatás van?
Az ágazat a teljes ellehetetlenülés irányába halad - szögezi le a megyei agrárkamara felhívása - ezért a termelők azt kérik: ne programokról, hangzatos ígéretekről folyjon a beszéd. A valós helyzet alapján együtt kell keresni a megoldást az ágazat szereplőivel. Nem kívánják az egymásra és újabban a Brüsszelre mutogatást sem.