Kondiban tartott zöldség az igazi

Gombázással indult kilenc éve, de hamar felhagyott vele, mert kiderült, hogy allergiás a spórára. Cseppet sem bánta, hogy így fordult a kocka, mivel elméletben már sok mindent megtanult a biokertészek fortélyaiból, és rájött arra is, jóval kisebb kockázatot vállal a kerti terményekkel, mint a gombával. Ha elront valamit, mondjuk a salátánál vagy a paradicsomnál, leginkább a saját munkája bánja - igaz, a vetőmag beszerzése sem olcsó mulatság, mert egy szemért minden szívfájdalom nélkül ötven-hatvan forintot is elkérnek a kereskedők -, egy sátorra való gomba viszont körülbelül 250 ezer forintba kerül, és könnyen megeshet, hogy csak hat hónap vagy annál is hosszabb idő alatt lehet kiárulni a belefektetett pénzt.
A váltáskor kapóra jött, hogy biotanfolyam indult a faluban, elvégezte. Ahogy a családja is egyre jobban beletanult a praktikákba, bővíthették a gazdaságot, és a meglévők mellé újabb fóliasátrakat vettek. Alattuk ma salátaféléket, paprikát, paradicsomot, uborkát, céklát, sárgarépát, petrezselymet, karalábét, spenótot, zöldhagymát, dinnyét, padlizsánt és - idén először - szamócát is termesztenek. A biokertésznek a tápanyag-utánpótlással sincs gondja, mivel a trágyát egy olyan környékbeli tehenesgazdától szerzi be, aki régóta nem használ vegyszert a földjén. Szétterítés előtt a kertész a szerves trágyát beoltja biodinamikus preparátumokkal, mert azok jótékonyan hatnak a növényekre. Az természetes, hogy komposztot is használ, mi több, elvégzett egy komposztmesteri tanfolyamot, hogy a lehető legszakszerűbben készíthesse el, illetve alkalmazhassa azt.
Esküszik rá, ha a talajnak megfelelő a szilíciumtartalma (és az alföldi homokon abban nincs hiány), ha elegendő szénhez jut (amit megkap a szerves trágyából), ha megvan benne a szükséges baktérium, amely képes feltárni a káliumot és a foszfort, akkor csodákat lehet művelni egy biokertben. Persze csak sok kézi munkával, gyomlálással-kapálással lehet látványos eredményt elérni, mindehhez pedig rengeteg idő, mérhetetlen türelem, a növény szeretete meg jó derék is kell. Példának okáért palántadőlés ellen nem használnak semmit, mégpedig mert Nemeséknél nem dőlnek a palánták: a talaj nedvességét úgy állítják be, hogy ne szaporodhasson el a palántadőlést előidéző kórokozó. Mivel nem öntözik túl a talajt, a nedvesség nem viszi tovább az esetleg felbukkanó bajkeverőt. A gazdának szent meggyőződése: ha az ember odafigyel a kertjére, és tisztában van a növény igényeivel, az mindig meghálálja magát.
A család már hosszú ideje a fővárosi biopiacra hordja a terményét. Nem titkolta a gazda, hogy áru még nem maradt a nyakán, se szeri, se száma a visszatérő vásárlónak. Főként kisgyerekes szülők, az egészséges életmód hívei és gyógyulni vágyó betegek állnak sorba az asztaluknál. Vevői kivétel nélkül hisznek a biozöldségek jótékony hatásában, elvégre azok a hagyományosan előállított terményeknél húsz-harminc százalékkal több vitamint és nyomelemet tartalmaznak, és nem sajnálják a kétszáz forintot sem például a biokáposzta kilójáért vagy egy fej áprilisi biosalátáért. A bevételre tehát nem lehet panasza, mégsem tervez fejlesztést a gazda, inkább magára vállalja a környékbeli termelők szervezését, így másoknak is átadhatja hosszú évek alatt megszerzett szakmai, illetve kereskedelmi tapasztalatait.