Ízek esete a mindenható marketinggel

Bár a tanácskozáson az öldöklő világpiaci verseny állt a középpontban, nem szabad felednünk, hogy ennek célpontja a magyar piac, a hazai fogyasztó is. Tavaly a gazdálkodók többsége nem volt képes felvenni a ritmust az áruk szabad mozgását immár a valóságban is megvalósító európai uniós tagállamokkal. Nagyobb ütemben nőtt behozatalunk, mint kivitelünk. Az egyenleg még így is több mint egymilliárd eurónyi többletet mutat, ám erősen kopik élelmiszer-gazdaságunk aktívuma. Az okok messze vezetnek, de tény: a magyar lakosság már csak háromnegyed részben fogyaszt hazai élelmiszert. A többi külföldről, többségében az uniós országokból érkezik, igazából tehát nem is nevezhető a kifejezés régi értelmében importnak.
Noha a mértékadó előrejelzéseket általában nem egy-egy jó vagy éppen rossz évjárat termelési adataiból készítik - hangoztatta Udovecz Gábor, az intézet főigazgatója -, több szakember is kitért az unió gabonaintervenciós rendszerére, amelyet a tavalyi, soha nem látott jó termés tett próbára. Miközben a világ nagy termelői, az USA, Ausztrália, Argentína és Kanada lendületesen növelik kivitelüket, aközben az unió búza- és kukoricatermelése növekszik ugyan, ám a nemzetközi forgalomban betöltött szerepe csökken. A jelenlegi, tonnánként 101 eurós (huszonötezer forint körüli) intervenciós ár 2007-ig marad, de utána valószínűleg csökkentik.
Mindenesetre nálunk attól függ a termények felvásárlási ára, hogy miként működik a jövőben az intervenciós rendszer. A hektáronként csaknem negyvenezer forintos területalapú támogatást is beszámítva nyereséges a gabonatermesztés. Ám ha a termést nem tudják eladni a gazdák, akkor az évi jövedelmük a raktárakban marad, még akkor is, ha működik az Európai Unió intervenciós felvásárlása.
A konferencián jelen lévő Ausztria mezőgazdasági minisztériumának képviselője szerint az Európai Bizottság intézkedései nehézkesek. Mondandóját azzal zárta, hogy a következő két-három évben kiderül, megoldódik-e a gabonaprobléma, hiszen a termelés az unióban 270 millió tonna körüli, míg a fogyasztás csupán 245 millió tonna.
{p}
Még az olyan, a csatlakozás előtt biztos győztesnek számító ágazatok sem tartottak lépést a világgal, mint a zöldség- vagy a gyümölcstermesztés. Nem lehet ugyanis általában zöldségfélékről beszélni, a megoldás itt is a szakosodás - érvelt a főigazgató. Egyvalamit célszerű termelni, de azt az értékesítésig bezáróan tökéletesen. Hiába jók az ízeink, marketing nélkül mit sem érnek.
A hazai állattenyésztést világtükörben láttatva nem sok jót mondhatott a témát elemző Popp József, az AKI igazgatója. Mind a csirke-, mind a sertéshústermelésben az USA és Brazília diktálja a tempót. Nálunk az alacsony árak és az általában elavult technológia miatt mindkét ágazatban a veszteség határán egyensúlyoznak a termelők. Az Európai Unióban a minőségi marhahúsra egyelőre van kereslet. Nagy a gond viszont a közösségben a tej-többlettermeléssel. A termelői árak további csökkenése (literenként 23-24 eurócentre, azaz hatvan forintra) valószínűsíthető.
A gazdálkodók és a hazai termékeket előnyben részesítő tudatos fogyasztók sürgetik a honi piac védelmét. Az unió más részeiből érkező árucikkek ellen nem sokat tehetünk - reagált Popp József -, legfeljebb szúrópróbaszerű minőségi és élelmiszer-biztonsági vizsgálatok jöhetnek szóba. Legfőbb gond, hogy az unió címkézési előírásai felettébb lazák. Nemcsak a származási országot kellene feltüntetni, hanem a fogyasztókat a tápértékről és az egészségügyi vonatkozásokról is tájékoztatni kellene rajtuk. Ha a minőségnek nagyobb becsülete lenne, akkor sokkal több magyar terméket adhatnánk el itthon és külföldön egyaránt. Abban minden szakértő egyetértett, hogy a hektárok száma utáni támogatási rendszer nyomán tovább torzult a magyar mezőgazdaság szerkezete. Még nem tudhatjuk, elérte-e a mélypontot az állatállomány csökkenése. Ha ez így megy tovább, belefulladunk a gabonába. Mert hiszen a kiszállítási lehetőségek végesek, és egyre drágulnak. Érdemi programokra lenne szükség az abrakfelvevő sertés- és baromfiágazat fejlesztésére.
A konferenciát követően véleményt kértem Fórián Zoltántól, az Agrár Európa Kft. elemzőjétől.
- A magyar agráriumnak van jövőképe, de csak középtávon - mondta. - Az a mezőgazdaság viszont már nem ez a mezőgazdaság lesz. Kevesebb piaci szereplővel működő, valóban hatékony, jól szervezett és jövedelmező szektora lehet a hazai gazdaságnak.