Lipicai lovasünnep

Az egész világon alig több, mint háromezer kancát számláló lipicai fajtát ma az egykori Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiban tenyésztik. Az úgynevezett zárt törzskönyv miatt a fajtába bekerülni nem, csak beleszületni lehet, ugyanúgy, mint hajdan a grófi vagy a hercegi történelmi családokba.
A lipicai ló magyarországi tenyésztését az 1800-as évek elejétől számítják. Több helyszín után 1953-ban határoztak úgy, hogy a Bükk-hegységbe, Szilvásváradra, illetve Csipkéskútra - az eredeti tenyészhelyéhez legjobban hasonlító természeti körülmények közé - telepítik.
Az idén 425 éves fajta fennállását - mint arról Dallos Andor, a Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság igazgatója tájékoztatott - a környező országok állami méneseiben nemzetközi lovasfesztiválokon ünneplik. A sort a szlovákiai Tapolcsány nyitotta májusban, majd a bécsi Spanyol Lovasiskola számára lipicai méneket tenyésztő ausztriai Piber folytatta júniusban. Augusztus első hétvégéjén Szilvásváradon lesz lovasfesztivál, majd szeptemberben a szlovéniai főménes, Lipica zárja az eseménysorozatot. Bekapcsolódott az ünneplésbe az olaszországi Monterodontóban lévő állami lipicai ménes is.
A Szilvásváradon tartott előzetes sajtótájékoztatón Fintha Gábor a magyar kettes- és négyesfogat-hajtók szövetségi kapitánya elmondta, hogy a lovasfesztivállal egy időben tartják a Magyar Hajtóderbit is. A vecsési és a kecskeméti versenyeket követően a 2005. évi, Salzburgban sorra kerülő kettesfogat-hajtó világbajnokságra utazó hazai sportolók számára ez lesz az utolsó válogatóverseny. Fintha Gábor Szilvásváradon hirdeti ki a háromfős magyar csapatot és negyedik, egyéni indulónkat. Fogathajtóink az elmúlt évtizedekben 57 Európa- és világbajnoki érmet, közöttük 29 aranyat nyertek. A magyar sikerekben a lipicai lovaknak elévülhetetlenek az érdemeik.