Lobog a magtárépítési láz

Hosszú ideje gond a learatott gabona tárolása, s a már korábban sem egyszerűbb helyzet az uniós csatlakozás után még több fejfájást okoz. A gondokról és a megoldásokról szó esik majd az idei OMÉK szakmai tanácskozásain és a bemutatókon. Ebben az évben 16-17 millió tonna gabona betakarításával kell számolni, ugyanakkor a hazai tárolókapacitás nem éri el a 15 millió tonnát. A legnagyobb baj pedig az, hogy a meglévő tárolók mintegy kétharmada korszerűtlen, nem felel meg az uniós normáknak, állapítja meg egy tanulmány, mely az agrártárca megbízásából készült.

GazdálkodásPethes József2005. 07. 22. péntek2005. 07. 22.
Lobog a magtárépítési láz

A gabonatárolás színvonala az intervenciós felvásárlással összefüggésben került reflektorfénybe. Az első uniós évben mintegy négymillió tonna gabonát ajánlottak fel a termelők intervencióra, ám csak a mennyiség felét tudták elhelyezni a követelményeknek megfelelő tárolókban. Pedig az Európai Unió szabályai szerint végzett intervenciós raktározás jó üzletnek tűnik. Egy tonna gabona havi tárolási díja 359 forint, a szerződésben lekötött, de áru tárolására nem használt raktártér készenléti havi díja pedig 89 forint tonnánként. Az intervenciós áru felvásárlási árát és a tárolási díjat az unió megtéríti hazánknak, ami négymillió tonna gabona esetén százmilliárd forintos felvásárlási értékkel és 15-20 milliárd forint tárolási díjjal egyenlő.
Ahhoz, hogy az intervenciós rendszer jól működjön, Magyarországon másfél-két millió tonnányi új, korszerű tárolóteret kell kialakítani. A beruházások iránt megnőtt az érdeklődés, amiben közrejátszik az is, hogy az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programból (AVOP) pályázat útján nyerhetnek támogatást a gazdálkodók. Másrészt az agrárlogisztikai beruházások kivitelezésére szánt negyvenmilliárd forintos hitelkeretből is lehet pénzt szerezni tárolók építésére. Egy-egy beruházáshoz legalább öt-, legfeljebb négyszázmillió forintnyi hitelt kaphatnak a pályázók a Magyar Fejlesztési Banktól. Termelői szervezetek ugyanakkor akár 750 millió forinthoz is hozzájuthatnak.
Az előre gondolkodó vállalkozók már bele is kezdtek az építkezésekbe, tíz- és százezer tonna közötti kapacitásokat hoznak létre. Külföldi cégek érdeklődését is felkeltette a raktárbővítési láz, akadt olyan vállalkozás, amely félmillió tonnás tárolót is építene. Eddig 465 pályázatot nyújtottak be szemestermény-tároló létesítésére az AVOP keretében, tudtuk meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban (MVH). A tárolók fele vasbeton-, illetve fémsiló, a többi sík rendszerű lesz. A pályázók egytizede szárítóval együtt képzeli el a beruházást. A tárolóépítésre vállalkozók nyolcvan százaléka nagygazdaság, a fennmaradó húsz százalékot a kis- és közepes méretűek teszik ki. A pályázók eddig összesen 21 milliárd forint támogatást igényeltek. Kedvező elbírálás esetén hazánk tárolókapacitása két és fél millió tonnával bővülhet. Eddig 333 pályázatot fogadtak el, 16,7 milliárd forintos támogatással. Az említett építkezések hatására összesen mintegy 45 milliárd forint értékű beruházás valósul meg. A támogatást természetesen akkor kapják meg a vállalkozók, ha befejezték az építkezést, ezért szubvenciót még nem folyósítottak az elfogadott pályázatokra.
Az agrártárca szeretné, ha minél több gazdálkodó létesítene tárolót vagy korszerűsítené elavult építményeit. Egy felmérés szerint a termelők tulajdonában hétszáz-nyolcszázezer tonna befogadású betonsiló, három-három és fél millió tonna gabonát befogadó fém silótorony és öt és fél-hat és fél millió tonna áru elhelyezésére alkalmas csarnok vagy szükségtároló van. A többi tárolótér, azaz körülbelül ötmillió tonnányi kapacitás, a feldolgozóké és a kereskedőké.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek