Roppant jó takarmánytár

- A módszert Skandináviában már harmincöt éve alkalmazzák - mondta el lapunknak Joris Karnoth, a Veszprémi Egyetem doktorandusa, aki részt vett a technológia adaptálását megelőző kutatásokban. - Három év alatt kísérleteztük ki az itteni éghajlati viszonyoknak megfelelő tartósító eljárást, így egy évig áll el a takarmány.
Milyen további előnye van az új eljárásnak?  A roppantás magasabb, 30-35 százalékos víztartalommal betakarított gabonán végezhető, az így előállított takarmány beltartalmi értéke és emészthetősége lényegesen jobb, nem igényel szárítást, darálást, raktárkapacitást és további előkészítést sem.  Kevesebbet kell szállítgatni, s valamivel olcsóbb is a hagyományosnál. Hátránya, hogy közraktározása nem megoldott, és tőzsdére sem vihető.
- A roppantásos tartósítás elsősorban szarvasmarhatartó gazdálkodóknak ajánlott, ott ugyanis az adott technológiába könnyen beilleszthető, de egyre több helyen alkalmazzák sertés- és baromfietetésre is. Tavaly már országszerte húsz telepen, összesen tizenötezer tonna kukoricát kezeltek így, s többsége már idén is jelezte igényét - mondja Szulimán József, az eljárás integrációját végző Taurina-Kanizsa Kft. ügyvezető igazgatója.
A bérmunkában végeztetett tartósításra a gazdálkodó egy év szavatosságot kap. Az óránként harminc tonna teljesítőképességű gépekkel nyújtott műszak alatt negyven-negyvenöt hektárnyi gabona tartósítása elvégezhető.