Abodon megéri töközni

Tökmagot dolgoznak föl egy nemrégiben felépült üzemben a Borsod megyei Abodon. Egyik tulajdonosa, Berkesi László Esztergomból települt haza végleg a szülőfalujába. Üzlettársával, Vellás Sándornéval most indítják be az uniós szabványok szerint berendezett feldolgozójukat. Nem akármilyen vállalkozásba fogtak, mivel héj nélküli olajtököt sokan termesztenek az országban, biominőségűt azonban kevesen.

GazdálkodásKeresztény Gabriella2005. 09. 23. péntek2005. 09. 23.
Abodon megéri töközni

Nem csoda, hiszen a vegyszermentes termesztés jóval munkaigényesebb, drágább és kockázatosabb a hagyományosnál. A teljesen vegytiszta talajba tökmagot vetni csak minden negyedik évben lehet, a vetésforgó köztes időiben gabonafélék, pillangós növények kerülnek a helyébe. (Amit aztán kemikáliáktól mentes takarmányként a mangalicát, szürke marhát tartó biogazdálkodók szívesen megvesznek tőlük.)
Berkesiék cége már évek óta termeszt saját, bérelt földön, illetve termeltetési szerződéssel biotökmagot szerte az országban. Évente legalább húszkamionnyi mennyiséget, amit alapanyagként eddig zömmel Ausztriába adtak el.
- Aztán rájöttünk - mondja a férfi -, a világ legrosszabb boltja az értékes alapanyagot eladni. Termékforgalmazással ezután sem foglalkozunk, erre már van jelentkezőnk. De az étkezési "rágcsálnivaló" tasakolásába, a tökmag hideg és meleg sajtolásába ennek a 350 négyzetméteres üzemnek a megépítésével vágtunk bele az idén. Mintadarabjaink kiváló minősítést kaptak a nyári élelmiszer-ipari bemutatókon. Közben beszereztük a steril, egyszer használatos olasz üvegeket, a hidegen és melegen sajtolt olaj készítéséhez szükséges berendezést. Vettünk fel hitelt is, de javarészt önerőből fedeztük a beruházást.
{p}
Az ember csak ámul és bámul, mi mindent művelnek az egyszerű tökmaggal, míg a legszebbjét tízdekás zacskókba tasakolják! Az eleve mosottan, szárítottan érkező magot nemcsak szemenként válogatják át, még polírozzák is. A termés java részéből pedig egészséges, szelénben, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag tökmagolaj lesz, amit - fényérzékenysége miatt színezett palackokba töltve - valószínűleg Németországban értékesítenek majd a forgalmazók.
- Miért drágább a hideg sajtolású olaj a meleg sajtolásúnál?
- A sajtolás különbözősége miatt. A hideg eljárás bonyolultabb, nagyobb a veszteség is. Ugyanakkor ez az olaj jóval több értékes anyagot tartalmaz, mint az őrlés után megpörkölt magból melegen sajtolt salátaolaj. Ha 2006 végén lejár az Európai Unió eddig szabad versenyt engedélyező moratóriuma, és életbe lépnek a jóval szigorúbb élelmiszeripari szabályozások, reményeink szerint kiszorulnak az európai piacról azok a kínai termékek, amelyek a hazainál olcsóbbak, de gyengébb minőségűek. Kínában a tökmag termesztéséhez még ma is azokat a vegyszereket használják, amelyeket Európából, Magyarországról már 1969-ben kitiltottak.
- Mi hoz nagyobb hasznot? Az olaj vagy az étkezési mag? És megéri-e a gazdáknak a vegyszermentes termelés?
- Külön-külön egyik sem. Nekünk az a jó, ha több lábon állunk - magyarázza Vellás Sándorné. - Az étkezési magra itthon, az olajra Németországban van kereslet, a melléktermékekre mint etetőanyagra a horgászok a vevők. Tervezzük, hogy gyógynövényekből, például borágóból préselünk ki apró üvegcsékben forgalmazható illóanyagokat. A csereháti földek, ahol nagyüzemi gazdálkodás sosem folyt, tisztaságuk miatt különösen alkalmasak a biotermesztésre. A gazdáknak pedig, bár sok munkát igényel, megéri, elvégre a jó minőségű biotökmag kilójáért jelenleg hat-nyolcszáz forintot fizetünk. És a környékbeliek tudják, hogy mi hosszú távra tervezünk.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek