Feketelistán a gazdák harmada?

E kopogós és aggasztó mondatokat az egyik nagy pénzintézet vezető munkatársa mondta lapunknak, aki azt is hozzátette: a kialakult helyzetért az állam és a pénzintézetek nagy része egyaránt felelős. A kormány persze több kérelemmel is ostromolja Brüsszelt, de ennek eredményére még hónapokat kell várni.
A magyar agrárhitel-állomány - legalábbis négy nagy, az agrárágazatban komoly szerepet vállaló pénzintézet adatai szerint - az elmúlt másfél évben másfélszeresére nőtt. E kölcsönök nagyobb részével nincs gond, felvevőjük korrekten fizet. A többiek viszont bajban vannak. Mi történt ugyanis? Ha valakinek bejelentett, regisztrált és az uniós szabályok szerint támogatásra jogosult földterülete volt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) kapott okirata szerint, akkor azt több pénzintézet hitelfedezetként fogadta el. Ha ehhez még a fejlesztési forrásokról (például a beruházásokhoz, fejlesztésekhez igénybe vehető AVOP-, korábban SAPARD-programokról) szóló támogatásbefogadási nyilatkozat is megérkezett, akkor a gazda nyugodtan pályázhatott hitelért. Sokan meg is tették. Csakhogy ez a várható pénz adminisztrációs, ellenőrzési és technikai okok miatt sokat késett, a bank viszont - a gazdákkal megkötött szerződés alapján teljesen jogosan - már az idén februárban követelte a törlesztőrészletet. Egyáltalán nem mellékesen, ez volt a tavaszelőn, a fővárosi színhelyeken megszervezett gazdatüntetések egyik legfőbb oka.
Időközben viszont ellenőrizték a földalapú - nagyrészt ehhez kapcsolódó fejlesztési - támogatások bejelentési alapjait, s kiderült, hogy nagyjából négyszázezer hektár elszámolhatatlan az uniós rendszerben. Többet tüntetett fel néhány gazda, mint amennyi után a támogatásra valójában jogosult volna.
A kormány most Brüsszelben éppen tüzet olt, tárgyal és egyeztet (a közösséggel kötött előzetes megállapodásunk alapján ugyanis a gazdák megkaphatták a támogatás jelentős részét ellenőrzés nélkül is), de az MVH által kiküldött csaknem ötezer levél mégiscsak arról értesíti a címzetteket, hogy a jogosultság nélkül felvett pénzt vissza kell fizetni. Ennek pedig nagy része a már említett hitelfedezet. És Brüsszel messze van, itthon viszont a bank érvényesíti jogait.
Az OTP Bank Rt. ágazati igazgatója munkatársunknak úgy nyilatkozott, hogy a legnagyobb hazai pénzintézet gyakorlatában az óvatosság az egyik fő szempont. A területalapú támogatások esetében minden kérelem vizsgálatakor meggyőződnek a fedezetül felajánlott kérelem vagy okirat tartalmi megfelelőségéről. Emiatt nem látják veszélyeztetve az így kihelyezett pénz megtérülését - mondta.
A másik nagy pénzintézet - névtelenséget kérő - vezetője szerint az igazi gond az volt a komolyabb hitelek kiadásakor, hogy igazából a bank "pénzkihelyezési kényszere" működött, amelyhez megbízható alapnak tűnt az uniós támogatási rendszer. Látták ugyan a hitelbírálók, hogy ötven hektárból nem lehet visszafizetni a harmincmilliós munkagéprendszert, de a kölcsönszerződés pontja szerint a bankszámláról "fixre" leemelhető szubvenció megfelelő hiteltörlesztési forrásnak tűnt. Információink szerint ezen a vélekedésen napokon belül két magas rangú pénzintézeti vezető is rajtaveszthet, hiszen úgy engedélyeztek kölcsönt technológiafejlesztésre vagy rövid távú tőkepótlásra (például termelési integrációra, anyagbeszerzésre, vetőmagra stb.), hogy a területet ismerő szakértők előtt már a benyújtáskor nyilvánvaló volt, az adott gazdálkodó körülményei erre igazából nem adnak alapot
."Csukott szemmel hiteleztünk" - mondta munkatársunknak az egyik érintett vezető, hozzátéve: senki nem hitte volna, hogy egy ország szántóföldi termőterületének csaknem tizedét lehetséges fiktív üzletekben szerepeltetni. Ráadásul - tette hozzá - a kifizetett pénzt, hiába minden ellenőrzés, elkölthették személyes használati eszközök beszerzésére is. Visszaszerzése már a végrehajtók dolga lesz.