Szem-szájnak ingere

Lapunkban is többször írtunk már a szövetkezeti világban teljességgel ismeretlen, ám Magyarországon mégis létező állami tulajdonú üzletrészről. Az akcióval annak idején a szerencsés kívülálló és nyugdíjas tagok jártak jól. A szövetkezetek annál kevésbé, nem is szólva az időközben felszámolt gazdaságok hoppon maradt tagjairól és ma is aktív dolgozóiról. Nekik a megkülönböztetés miatti keserűség és a kifizetés ígérete maradt. Ez utóbbiról Gráf József földművelésügyi miniszter annyit mondott: a felszámolt szövetkezetek tagjai kárpótlás jelleggel üzletrészeik névértékének várhatóan harminc százalékát kapják meg, az erről szóló törvényjavaslatot hamarosan az Országgyűlés elé terjesztik.
Az év közepén Gyöngyösön meghirdetett hét agrárlépés programjában a miniszterelnök még az állami üzletrésztulajdon 49 éves vagyonkezelésbe adásáról beszélt. A mostani döntés nyomán több tízmilliárd forinttal növekszik ugyan az államháztartási hiány, ám az állam véglegesen megszabadul koloncától.
- A kérdés most már az - fejtegette Gyurcsány -, hogy mi lesz az egyben visszakapott vagyonnal a szövetkezetekben? Azt nem szeretnénk, ha kevesek kezébe kerülne. Az FVM, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága és a MOSZ dolgozzanak ki a szövetkezés eszmeiségéhez illő, tisztességes megoldást, és azt kormány támogatni fogja.

Ideje új lapot nyitni
- Az EU közös agrárpolitikája (KAP) éveken belül jelentősen átalakul, s ez számunkra nagyobb megrázkódtatással jár majd, mint a csatlakozás maga - adta meg az alaphangot a MOSZ konferenciáján Nagy Tamás, a szervezet elnöke. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a jelenlévőknek önbizalmat sugalló felszólalásában arról beszélt, hogy miként lehet a magyar mezőgazdaság ismét versenyképes Európában. Most a leckekönyvünkbe megfelelő osztályzat került, ám tíz év múlva jelesnek kellene abban állnia - fogalmazott.
A távoli jövőnél azonban a jelenlévőket - mint az kérdéseikből is kiderült - jobban érdekelte a jelen. Többen érdeklődtek a földprogram részleteiről. A miniszterelnök szerint hosszú távú bérleti szerződésekkel egyrészt a zömében társasági formában működő állattartó telepeket kell földhöz juttatni, másrészt az állami tulajdonú földeket jövő év március végéig árveréseken értékesítik a magángazdáknak. A 18 milliárdos kedvezményes birtokfejlesztési hitel egyharmadát a kisebb gazdaságok számára különítik el.- A magyar baromfiágazat jelene a madárinfluenza-hisztéria miatt katasztrofális. Sokkal jobb néhány százmilliós reklámkampánnyal visszanyerni a fogyasztók bizalmát, mintsem később a tönkrement baromfiágazat újjáélesztésére milliárdokat költeni - vélte Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök szerint a tavalyi uniós sokk után az idén a magyar élelmiszer-kivitel és -behozatal kiegyenlítődik - mindkettő 12-13 százalékkal növekszik -, s összességében kedvező évet zárhat a hazai élelmiszer-gazdaság.
{p}
De mi lesz az állattenyésztéssel?
- Noha piaci esélyeink nem rosszak, jövőre is az lesz a legfőbb gond, hogy megtermelt áruinkat hol helyezzük el - vázolta gondjaink forrását a MOSZ konferenciáján Gráf József földművelésügyi miniszter. A 2006-os, összesen négyszázmilliárd forintos agrártámogatás hatvan százaléka az uniós, negyven pedig a hazai költségvetésből származik. A legnagyobb részt, mintegy 180 milliárdot változatlanul a területalapú támogatás adja, ami főként gabonatermelésre ösztönöz. Az unió által nyújtott földalapú támogatások a gazdák döntő többségéhez még az idén eljutnak, a nemzeti részt pedig 2006 februárjáig kifizetik a jogosultaknak.
A miniszter az állattenyésztés ösztönzésének korlátozott lehetőségei között említette a sertés- és a baromfiágazat 8,5 milliárdos állatjóléti támogatását. (Egyébként a hasonló összegű idei pénzt áthúzódó kifizetésként 2006 első két hónapjában kapják meg az érdekeltek.) Hozzájárulnak a takarmányvásárláshoz, a hulladékok megsemmisítéséhez és a sertések Aujeszky-féle betegségtől való mentesítéséhez. Az állattartó telepek trágyakezelési rendszerének korszerűsítési határidejét 2007-ig meghosszabbították, s újabb kétéves halasztáson munkálkodnak. Viszont mire beletanulnánk az uniós szabályozásba, az ismét változni fog, mivel néhány éven belül az úgynevezett farmtámogatásra térnek át.

Tiltakozik a Magosz
A múlt hét végén tartott hódmezővásárhelyi gyűlésén a kormányzati célok többsége ellen viszont tiltakozott a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége. Az ülésen részt vevő Orbán Viktor Fidesz-elnök is hallhatta a következő indokokat. Jakab István, a Magosz elnöke szerint fennáll a veszélye, hogy az állami földek nagy tőkecsoportok kezébe, és nem a gazdálkodók kezébe kerül. Ezért olyan program kell, melynek birtokpolitikájában a családi gazdaságok vannak a középpontban. Jakab felrótta azt is, hogy a kormány két év alatt 150 milliárd forinttal kurtította meg az agrárköltségvetést.

Cukorpiaci változások
Évek óta húzódó cukorcsata végére került pont múlt hét csütörtökön, az unió mezőgazdasági minisztereinek ülésén. Nem lehetett tovább ellenállni az unióban mesterségesen magasan tartott cukorárak miatti nemzetközi nyomásnak. A következő négy évben 36 százalékkal csökken a cukorrépa átvételi ára (2006-ban húsz, 2007-ben és 2008-ban öt-öt, 2009-ben hat százalék). A kieső jövedelmek pótlására hektáronként százötvenezer forintot kapnak a répatermesztők. Becslések szerint a jelenlegi hatvanezer hektáros hazai répaterület öt-tízezer hektárral csökkenhet, s az öt cukorgyárból egynek valószínűleg bioetanol gyártására kell átállnia. A termelők vesztesei, míg a fogyasztók - az olcsóbb cukor révén - nyertesei lesznek a cukorpiaci változásoknak.