Ismét kinyílt a pénzeszsák

Ugyancsak fontos hír, hogy nagyjából elkészült az idei agrárköltségvetés is. Ebben hangsúlyos szerepet kap a termőföldvásárláshoz adott hitelkamat-támogatás, a beszerzési-értékesítési szövetkezetek létrehozásához adott szubvenció, az állat-egészségügyi költségekhez való hozzájárulás meg a sok év óta ígért katasztrófakeret létrehozása, valamint a mezőőri szolgálatok megerősítése.
Az uniós szabályozás miatt az agrárbüdzsé legnagyobb hányadát a földalapú támogatások teszik ki: ez a Brüsszelből érkező résszel együtt az idén hektáronként mintegy 38 ezer forint. Az agrártámogatási rendszer másik fő tétele az állattenyésztő ágazatok megerősítését szolgálja. Ilyen meggondolásból érvényben marad a sertések után felvehető, darabonkénti 1800, illetve a baromfifélék után igényelhető kilónkénti 9,50 forintos állatjóléti támogatás.  Igénylési feltételei változatlanok: igazolt állatszármazás, EU-engedélyes vágóhídi értékesítés és terméktanácsi tagság. (Ez utóbbi körül egyébként lapzártánkkor még tartott a vita, információink szerint több nagy sertéságazati vállalkozás követelte e feltétel törlését.) Szintén elsősorban a szabad piacnak leginkább kiszolgáltatott húságazati vállalkozásoknak (és mellettük a zöldség- és gyümölcstermesztőknek) kedvezhet a beszerzési és értékesítési szervezetek létrehozásához igényelhető támogatás, összesen félmilliárd forint.
Az idén már nem a feldolgozókhoz, hanem az állattartókhoz jut el a tetemmegsemmisítéshez igényelhető támogatás, és hasonló a helyzet a baromfi szalmonellózis-mentesítéséhez adható szubvencióval is. Az idén nő a mezőőri szolgálatokra szánt keret is (a szabályozás részletein még dolgoznak a tárca munkatársai). A szolgálatok esetében egyébként tovább folyik az az ősz óta tartó vita az FVM és a belügy szakértői között, hogy miként lehetne "fizikailag" is megerősíteni a mezőőröket, például kaphatnak-e a jövőben komolyabb lőfegyvert. Fontos változás lesz az úgynevezett katasztrófakeret megjelenése a költségvetésben, amelyből az elháríthatatlan elemi károk után kaphat térítést a bajba jutott gazda.
Jelentőségében azonban mindenképpen az állattartó vállalkozások takarmánytermő területhez jutásához adott állami támogatás a legnagyobb szabályozási tétel. Az utóbbi másfél évtizedben a növénytermesztés és az állattartás aránya közötti egyensúly felborult: sok a gabona, kevés az állat. A rendszerváltozás során a termőföldek csaknem teljes egészben magántulajdonba kerültek, s kétharmadukat jelenleg bérlik. A nagyüzemektől örökölt állattartó telepek - föld nélkül - hozzávetőleg ugyanilyen arányban viszont gazdasági társaságok vagy szövetkezetek tulajdonába kerültek. Természetesen bérelt takarmánytermő területekre szorulnak, minthogy a földtörvény kizárja őket a tulajdonszerzésből.
A 2004. évi uniós csatlakozás óta az agrártámogatások döntő részét a földek használói kapják. Az évente emelkedő támogatásokból a földtulajdonosok is részesedni akarnak, következésképp a földbérleti díjak folyamatosan emelkednek. Talán a bizonytalan bérlet is hozzájárult az állatok számának kritikus szintre csökkenéséhez, amit csak tetézett, hogy a jószágtartás mindennapi bajlódással jár, ráadásul egyre szerényebb a jövedelmezősége.
{p}
A Bácsbokodi Mezőgazdasági Szövetkezet még nem adta fel. Az általa művelt 1700 hektár földön, az évszázados bácskai gazdálkodási kultúrát folytatva, szarvasmarhát és sertést egyaránt tartanak. Az ötszázas állományú tehenészetet osztatlan közös tulajdonban lévő szántók övezik. Sok-sok embert kell hát győzködniük, hogy hozzájáruljanak a telepen keletkező hígtrágya kiöntözéséhez - tájékoztatott Kollár János elnök. Nemcsak a tömegtakarmány termesztéséhez szükségesek a közeli földek, hanem a trágya elhelyezéséhez is. Ehhez az illetékes hatóságoktól időről időre engedélyt kell kérniük, s a tulajdonosok hozzájárulását minden alkalommal be kell szerezniük.
Sertéstelepükön jelenleg 4500 állatot tartanak, a korábbi állomány felét. A hígtrágyagondok miatt technológiát váltottak, s az almozással könnyebben kezelhető szalmás trágya keletkezik. A Nemzeti Földalap (NFA) ugyan ettől az évtől előnyben részesíti az állami földek állattartással foglalkozó vásárlóit vagy bérlőit, ám az elnök szerint apró technikai gond, hogy ezek a területek többnyire nem a telepek mellett vannak. Nemrég hallották, hogy hirdetnek a közelben egy nyolcvanhektáros táblát, ám kiderült: abból csupán háromhektárnyi, a Földért életjáradékot program keretében az NFA-hoz került területre szólt az ajánlat.
A juhászok sincsenek könnyű helyzetben. A Magyar Juhtenyésztők Szövetsége szerint tagjaiknak több mint fele bérelt földön legeltet. Ám a gyepekért járó uniós támogatás miatt a tulajdonosok gyakran felmondják a bérletet. Így járt az a hét-nyolc Szentes környéki juhász is, akiknek négyezer birkáját igen zavaros körülmények között egyszerűen kitiltották a legelőről. Azokról a gyepekről, amelyeken húsz-harminc éve még negyvenezer juhot tartottak.
Minthogy ügyük jelenleg bírósági szakaszban van, a részleteket nem árulták el, csupán annyit sejttettek: a gyepet kezelő, illetve használati jogát - ezáltal a támogatást is - magáénak valló sok-sok szervezet között elvesztek a birkák. A drágább vásárolt takarmány és a nekik járó, ám hozzájuk el nem jutó támogatások miatt a tenyésztők többmilliós veszteséggel számolnak.

Az Alkotmánybírósághoz fordult a Magosz
 Az egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló, 2006. január 1-jén hatályba lépett törvény termőföld-szabályozásra vonatkozó részét alkotmányellenesnek véli s ezért annak megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége. A kifogásolt rendelkezés szerint az állattartó telepek és a halastavak üzemeltetői előhaszonbérleti jogot kapnak. A Magosz szerint ezzel indokolatlan gazdasági és versenyelőnyt biztosítanak nekik. Az indoklás szerint a helyben lakó családi gazdálkodók és a közös háztartásban élő családtagok, valamint a szomszédok így nem érvényesíthetik korábbi előhaszonbérleti jogukat.