Kalapács alatt a vágóhíd

A szatymazi vágóhíd irodájában ülünk a tulajdonosokkal, Révész Istvánnal és feleségével. Az asszony szemhéja remeg az idegességtől.- Öt év munkánk van benne. Ráment a családunk, az egészségünk, mindenünk. Most olyat lépnek, amiből nemcsak mi jövünk ki rosszul, a végelszámolás nem szolgálja a hitelezők érdekét sem. A számlán van körülbelül ötmillió forint, ez alig több mint a felszámoló díja. Eladják a vágóhidat bagóért, de sorrendben a következő hitelező az állam, a strucctenyésztők tehát egy huncut fillért sem kapnak.
Révészék cége, a Kukori Kft. 2001-ben kezdett bele a vágásba, amikor rájöttek: a struccból csak akkor lesz üzlet, ha késztermékkel indulnak Nyugat-Európába. Egy svájci kereskedővel sikerült gyümölcsöző kapcsolatokat kialakítaniuk, Olaszország és Németország felé azonban uniós exportengedélyre volt szükség. Rövid időn belül Svájc is uniós engedélyhez kötötte a behozatalt. Az ügyintézés hosszú időn keresztül akadozott. Végül egy, a miniszternek címzett érdes hangú levelet követően a magyar szervek mégis bejelentették az üzemet Brüsszelnek, ahol 2004 januárjában végre kihirdették, hogy exportálhatnak az Európai Unióba. Mivel a Kukori Kft. két éven keresztül nem szállíthatott oda, ahol a strucchúsra van vevő, nem tudta kifizetni a termelőit. Tavaly a bevétele megtízszereződött, a törlesztést azonban épp csak hogy el tudta kezdeni, amikor felszámolási eljárást indítottak ellene. Felszámolóbiztosnak a szegedi Horizont Holdingot jelölték ki.
- Végig az volt a célunk, hogy a céggel kievickéljünk a felszámolásból - folytatja Révészné. - A hitelezők hajlottak a megegyezésre, hiszen tudták, hogy végelszámolás esetén nem jutnak hozzá a pénzükhöz. Az egyezségek azonban - hivatalosan - nem jöttek létre.
Időközben Révészék kerestek olyan befektetőt, amelyik egyezség esetén segítene, hogy tőkeszegény vállalkozóként ne kerüljenek újra bajba. A Duna-Tisza Fejlesztési Rt. - egy állami tulajdonú kockázatitőke-társaság - látott a dologban fantáziát. E cég jogi képviselője, Munz Károly egyben a felszámoló Horizont Holding vezetője. A társaság kemény feltételeket szabott. Húszmillió forintjukat a Kukori Kft. törzstőkéjébe akarták fektetni, ezzel 86 százalékos - meghatározott idő múlva visszavásárolható - tulajdonrészt szerezve a struccvágóhídban. Magát a több mint ötvenmilliós értékűre becsült vágóhidat - mint olyat, amit a Kukori Kft. visz az üzletbe - nem vették volna figyelembe a tulajdonrészek kiszámításakor. Ám a jelzett tőkeemelést csak azután akarták végrehajtani, hogy a kft. kikerült a felszámolás alól.
- Huszonhét állatot szállítottam nekik három évvel ezelőtt - mondja Müller Ferenc mekényesi gazda. - Kétmillióval tartoznak. Ígérgetik, hogy fizetnek. Már két egyezséget kötöttem velük. Nem érdekem, hogy felszámolják őket. A Békés-terv Tervezőirodával is kötöttek egyezséget, de az abban vállaltakat sem teljesítette a Kukori Kft. Az már le is tett a pénzéről. Az ottaniak szerint ilyen gazdasági szereplők nem kellenek a piacra, jobb, ha a cég végelszámolás alá kerül.
A felszámoló cég, a Horizont Holding vezetőjével, Munz Károllyal szegedi irodájában beszélgetünk, az árverés napján, csütörtök reggel.
{p}
- Révészék a maguk feje után próbálták meg intézni az egyezségeket -magyarázza, miután megbeszéljük, hogy felszámolóként bizonyos dolgokról nem adhat információt. - Ahhoz, hogy a cég kijöhessen a felszámolásból, kategóriánként a hitelezők kétharmadával meg kellett volna egyezniük. Ezt ők olyan formában intézték, amit a jog nem ismer el. Például voltak hitelezők, akiket teljesen kifizettek, így nem számítottak bele a kétharmados keretbe, merthogy már nem is voltak hitelezők.
- Miért nem segítettek nekik?
- Ajánlottuk a segítségünket, de, meggyőződésem szerint az ő hibájukból, nem volt valami jó közöttünk az együttműködés.
- Mikor jár jobban a felszámoló: ha a cég kijön a felszámolásból, vagy ha nem?
- Jobban járunk, ha egyezség születik. A csődtörvény kimondja: a felszámoló díja a mérleg szerinti vagyon öt százaléka, de árverés esetén minden áron alul kel el.
- Bemehetek az árverésre?
- Csak hitelezők és vevők vehetnek részt. Gondolom, nem akarja megvenni a vágóhidat.
A felszámoló irodájából a befektetési ajánlatot tevő Duna-Tisza Rt.-hez indulunk. Németh Mihály vezérigazgató fogad bennünket.
- Láttunk fantáziát ebben az ágazatban. Állami és önkormányzati tulajdonú cégként az a feladatunk, hogy olyan kezdeményezéseket támogassunk, amelyek munkahelyet és jövedelmet teremtenek a térségben. Nehéz elképzelni, hogy hasonló ágazatépítő szándék nélkül bárki pénzt fektessen olyan cégbe, amely éppen felszámolás alatt áll. Szeptemberben beszéltünk a Kukori Kft. vezetőivel, akkor el is fogadták a feltételeinket, de azóta nem jelentkeztek.
- Az önök ajánlata túlságosan kemény volt nekik?
- Mi is üzleti alapon működünk, tehát ha komolyabb összeget befektetünk, beleszólást kérünk a vállalkozás működésébe. De ismereteink szerint mi voltunk az egyedüliek, akik ebbe a cégbe hajlandóak lettek volna pénzt tenni. Nem volt érdekünk a felszámolás, mert túlságosan sok munkát fektettünk az ajánlattételbe, amely így meghiúsulni látszik.
Csütörtök, kora délután. Révészék tanyáján ülünk, Révész Istvánt kivéve, aki fel alá-járkál, kezében a sokadik cigaretta.
- A Duna-Tisza Rt.-hez és a felszámolóhoz is eljuttattuk a megegyezések dokumentumait - mondja Révészné. - Úgy érzem, nem is akartak nekünk segíteni.
- Van itt egy termék, amit kivételesen el lehetne adni Nyugaton - háborog Révész István. - Kidolgoztunk egy eddig ismeretlen technológiát, termékeket fejlesztettünk, kiépítettük a piacot. A termelők anyagi erejét vettük igénybe, mert másképpen a piac kiépítését nem lehetett megoldani. Nekünk sem volt tőkénk. A végelszámolás éppen azokat lehetetleníti el, akik ebbe az ágazatba a legtöbbet adták.
Időközben a felszámolót hívjuk: mi lett az árverés vége? Az árverés eredményes volt. Nem tudni, ki a vevő, a felszámoló annyit árul el, hogy egy gazda. A vételár titok. Letesszük a telefont, hallgatunk. A csendet Révész Istvánnné töri meg.
- Ülj le, apa.
- Nem bírok - válaszol Révész István, és rágyújt egy újabb cigarettára.
Az árverés miatt egyes hitelezők és a tulajdonosok is kifogással éltek a Csongrád Megyei Bíróságon.