Százmilliárd áll gabonában

Rieger László, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) intervenciós igazgatóságának vezetője elmondta: ahogy tavaly is, a mostani intervenciós időszakban is megközelítőleg négymillió tonnát ajánlanak fel a termelők Brüsszelnek. Az utóbbi két év 16-16 millió tonnás rekord gabonaterméséből összesen 7,8 millió tonna árut kívánnak így értékesíteni a gazdálkodók intervenciós áron.
Ennek a tonnánként 25-26 ezer forintos biztos összegnek nagy szerepe volt abban, hogy aratáskor is viszonylag jól el lehetett adni a gabonát. A múlt ősszel például az ország keleti részén a kukorica piaci ára csaknem elérte az uniós védőárat. Korábban szerény terméskor magas, bő hozamok esetén ennél jóval olcsóbb volt a tengeri. Az uniós beavatkozás lényegesen csökkentette a termelők kiszolgáltatottságát.
Természetesen a gabonafelhasználó ágazatok - az állattenyésztés és a malomipar - nem örültek az átlagosan 20-25 százalékos árszínvonal-növekedésnek. Rieger László szerint a kalászosok nyári betakarításakor még nagy termés esetén is tonnánként legalább húszezer forintot lehet majd kapni a búzáért, árpáért.
Akkor lenne az ideálisnak vélt négymillió tonnányi az intervenciós gabonakészletünk, ha havonta háromszázezer tonna elhagyná az országot. Az unió eddig a milliókból mindössze 600-700 ezer tonnát "mozgatott meg". Az intervencióra vett készlet ugyanis az Európai Unió tulajdona, ám csak akkor fizet érte az illető országnak, ha azt már kiszállították a vevőnek. Magyarország viszont már fizetett a termelőknek - összesen több mint százmilliárd forintot -, méghozzá hitelből. A kamatok egy részét ugyan megtéríti a közösség, ám a gabonában álló pénz így is nagy teher hazánknak.
A csaknem négymillió tonna intervenciós áru tárolása egyébiránt nem rossz üzlet a raktártulajdonosoknak. Tonnánként havonta 395 forintot fizet érte az MVH, arról nem is szólva, hogy a szerződött, de még üres magtár is kap pénzt, tonnánként 89 forintnyi úgynevezett rendelkezésre állási díjat. A raktározók már megérezték ezt, s most már előfordul, hogy "meghitelezik" az intervenciós árat, vagyis saját maguk vásárolják fel, és később ajánlják intervencióra a gabonaféléket.
Különösen 2004-2005-ben okozott gondot a tárolás, aminek hatására tavaly magtárépítési program indult. Ennek eredményeként összesen 2,5-3 millió tonna gabona befogadására alkalmas tároló felépítése várható - fogalmazott az intervenciós igazgató. A 2005. évi intervencióra felajánlott termést teljes egészében felvásárolják. A nehézkes indulás után eddig ötszázezer tonnát vettek meg, februárban elérik az 1,1 milliót. Közben hetente 20-30 ezer tonnás tételek értékesítéséről dönt az unió gabonapiaci rendtartása.
S éppen ez a lassú ütem az, ami gondot okozhat az idén - vélekednek gazdálkodók. Szerintük aratás előtt akár 11 millió tonna gabona is lehet raktáron, akkor pedig felmerül, hogy az új termés vajon hova kerül? Ugyanis újabb tározókat már nem lenne értelmes dolog építeni: eljön az idő, mikor nem lesz rekordtermés, kifogy a magtárakból a sok millió tonnányi intervenciós készlet. Lényegében Magyarország uniós tagsága óta lett jelentős intervenciós növény a kukorica: a tavaly novemberi forduló idején a 2,8 millió tonnás uniós készletből 2,2 millió tonna magyar áru volt. Az utóbb felajánlott 3,9 millió tonna hazai gabonából 1,1 millió tonna a búza, 2,5 millió a kukorica. Akár uniós, akár harmadik piaci kivitellel, az Európai Unió által felajánlott segéllyel vagy hosszabb távon például bioetanol gyártásával lehetne és kellene úrrá lenni a "gabonafeleslegen".