Színe és fonákja

A folyamat további gyorsítására a jövőben még nagyobb önállóságot kapnak a megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalok. Az államtitkár szerint a gondok ellenére sikeres évet zárt a mezőgazdaság: 26 százalékkal nőtt a termékkibocsátás, az adózás előtti eredmény majdnem megháromszorozódott, a beruházások értéke szintén növekedett, elérte a 168 milliárd forintot. A múlt év tapasztalata, hogy a termelők jobban éltek a szövetkezések, az integrációk adta előnyökkel, és egyre jobban összefogtak a versenyképességük javítására.
Hogy mi várható az idén? Mintegy 412 milliárd forint jut az ágazatnak, természetesen a tavalyról áthúzódó kifizetésekkel együtt. Ennek az összegnek a fele területalapú támogatás, így hektáronként már több mint negyvenezer forinthoz juthatnak a gazdálkodók. Folytatódik az AVOP-program negyvenmilliárd forintos kerettel, a SAPARD-program befejezéséhez pedig 12-13 milliárddal számolnak. Fejlesztésre, beruházásra összesen 113 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A természeti értékeket és a környezetóvó gazdálkodást hatvanmilliárd forinttal honorálják. A tervek szerint több mint tízmilliárd forintnyi támogatást kapnak az állattenyésztők állatjóléti, környezetvédelmi és állat-egészségügyi célokra, ám a hulladékmentesítési támogatást még engedélyeztetni kell az unióval. Hogy mire lesz pénz, az más esetekben is az Európai Unió jóváhagyásától függ, ilyen például a jégeső-elhárításra vagy a természeti károk enyhítésére szánt összeg.
Nem mellékesen, a birtokrendezésre szánt, államilag támogatott, összesen 18 milliárd forintnyi hitel iránt óriási az érdeklődés. Vagyis ha nem is minden gazdálkodó, de  több száz képes lesz bővíteni birtokát.
Egészen más véleménye van a tavalyi évről Jakab Istvánnak, a Magyarországi Gazdaszövetkezetek és Gazdakörök Szövetsége (Magosz) elnökének. Szerinte a tavalyi, több hétig tartó gazdademonstráció után aláírt agrár-megállapodás ígéretei nem valósultak meg maradéktalanul. Az érdekképviselet vezetője főleg az állattenyésztők ki nem fizetett támogatásaira - ezt részben 2006-ra ígérte a tárca -, a be nem vezetett korai nyugdíjazásra, a kifizetetlen árvízkárosultakra és a Hajdú-Bét cserbenhagyott beszállítóira gondol. Úgy látja, hogy a kormány a nagyüzemi növénytermesztés híve, közben pedig megfeledkezik az állattenyésztésről, a családi gazdaságokról.
Az érdekvédelmi szervezet aggályosnak tartja, hogy a kormány ki akarja árusítani az állami tulajdonban lévő földeket - erre Magda Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke úgy reagált, hogy nem eladásról, hanem az állattenyésztő-telepeknek szánt bérletről van szó -, mert akkor bizonyos agárberuházások külföldi tőke bevonásával fognak megvalósulni. A Magosz álláspontja szerint a fejlesztéseket hazai forrásokra kellene alapozni, hogy az uniós és a nemzeti támogatások a magyar gazdákhoz kerüljenek. Jakab István hatékonyabb piacvédelmet sürget, az ő szavaival: meg kell akadályozni, hogy hazánk a nyugat-európai selejt élelmiszer lerakóhelye legyen.