Hideg rázza a fóliásokat

A korai zöldségek esetében április közepétől május végéig használható ki igazi külpiaci kereslet, mert ekkortájt még a tőlünk északabbra fekvő országokban nincs saját portéka, tehát a magyar termékre ebben az időszakban van igazán jól fizető kereslet. Ez különösen azért fontos, mert az ágazat az összes mezőgazdasági terület közül az egyik legnagyobb exportbevételt produkálja termelésének (ez 2004-ben 2,84, tavaly 2,2 millió tonna volt) csaknem a felét külföldön értékesítve.
Bognár Károly, a legnagyobb hazai kertészeti kiviteli vállalkozás, a Garten Kft. ügyvezetője lapunknak úgy fogalmazott, a legnagyobb baj az, hogy a termelés "összecsúszik", vagyis a szétterülő ütemű beszállítás helyett egyszerre jelenik meg az áru a piacokon. A magyar termékekre az említett időszakban folyamatosan van fogadókészség, de ennek kialakult a rendje: ha tíz kamionnal kérnek kínai kelt vagy primőr leveszöldséget valahová a megrendelők, akkor oda nem lehet húsz kocsit indítani, csak mert éppen annyi jött össze. A szezon csúszása azért is gond, mert veszélyezteti a termelők hazai piacait is. Az idén is számítani kell ugyanis - különösen a nagy multinacionális bevásárlóközpontokban - az olyan térségekből (például Görögországból, Spanyolországból és egyes észak-afrikai termőhelyekről) bezúduló árudömpingre, ahol a téli időjárás kevesebb problémát okozott.
A legerősebb hazai kertészeti integrációt létrehozó szentesi Árpád-Agrár Rt. és a Magyar Agrárkamara elnöke, Csikai Miklós elmondta: az egy évvel korábbiakhoz képest az idén eddig feleannyi palántarendelés érkezett a céghez. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy nem lehet meg a tavalyi termelési érték, de a helyzet egyértelműen a szezon késéséről tanúskodik. Csikai Miklós szerint központi programmal, a kvótákba nem szorított kertészkedés technológiai hátterének fejlesztésével kellene csökkenteni a termelés időjárási kiszolgáltatottságát, mert - hangsúlyozta az elnök - a jó minőségű magyar kertészeti termékekre igenis komoly és fizetőképes kereslet van Európában.
Ezzel az állásponttal cseng össze a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács álláspontja is. A szervezet programja szerint a magyar ágazatfejlesztési koncepciónak minden körülmények között ki kell aknáznia a különlegesen jó termelési és geopolitikai adottságainkat. Az ágazatfejlesztési koncepció lényege, hogy a természeti adottságainkból adódó jó minőségű termékeinket vigyük a piacra, és erre felépítve az úgynevezett "réspiacokon" keresztül termelés- és piacbővítést hajtsunk végre. A terméktanács álláspontja szerint reális célnak látszik a rendszerváltás előtti 3-3,5 millió tonna termék értékesítése a hazai és a környező piacokon.
A fejlesztéssel megvalósítható az a vidékfejlesztési koncepció is, amely a vidéki munkahelyteremtésre és eltartóképességre helyezi a hangsúlyt, hiszen az ágazat a szükséges technikai fejlesztések után is munkaigényes kultúra marad. Sőt, ebből a szempontból talán a legversenyképesebbé tehető ágazat a magyar mezőgazdaságon belül.