Madárvészre fizet az unió

Az Állat-egészségügyi Intézetben újabb bütykös hattyúk tetemében mutatták ki a minap a madárinfluenza H5-ös vírustörzsét. Az elhullott madarakat öt különböző helyről gyűjtötték be. A Nagybaracska környékén korábban talált 33 fertőzött vadmadár után újabb három vízi szárnyasról bebizonyosodott, hogy elkapta a kórt. A közeli Hercegszántón elpusztult hattyú halálát ugyancsak a betegség okozta, ezért a térségben kijelölt védőzónát bővítették. Újabb zónákat jelöltek ki Mohácson, Dunaföldváron és Szalatnakon, ahol szintén fertőzött madarak tetemeire bukkantak. Védelmi intézkedéseket léptettek életbe Nagybaracskán, Dunakeszin, Szentendrén, Százhalombattán, Mohácson, Dunaföldváron, Szalatnakon, Dunaszentbenedeken, valamint a szlovákiai Bős térségében kijelölt védőzóna hazai területre átnyúló részén.
Jó hír a magyar gazdáknak is, hogy változni látszik Brüsszel korábbi elzárkózó álláspontja, az Európai Bizottság készen áll arra, hogy enyhítsen a madárinfluenza miatti fogyasztáscsökkenés hatásán - jelentette be Mariann Fischer Boel, az Európai Unió agrárbiztosa. Gráf József miniszter azt nyilatkozta, hogy ennek részletei még nem ismertek, de a gazdák várhatóan fele-fele arányban részesülhetnek majd az uniós, illetve a tagállami pénzösszegekből. Állami garanciával, kamattámogatással segíthetik a termelőket abban, hogy bővítsék hűtőházi kapacitásukat felgyülemlett készleteik elhelyezésére. Felmérések szerint az unióban csaknem 30, itthon hozzávetőleg 15 százalékkal esett vissza a baromfihús fogyasztása azóta, hogy kimutatták a madárinfluenza vírusát vadmadarakban.
A még élő nyestre, amelyben hattyúk és más vízimadarak, macskák után megtalálták a H5N1-es vírust, az észak-németországi Rügen szigetén bukkantak rá, ugyanabban a körzetben, ahol korábban a három fertőzött macska tetemét találták meg. Időközben hetvenezernél több házi szárnyas pusztult el egy dél-oroszországi, krasznodári baromfitelepen. Emberek egyelőre nem kapták el a betegséget. Oroszországban megkezdték a baromfi tömeges oltását madárinfluenza ellen: Dagesztánban, Kabard- és Balkárföldön oltottak elsőként, majd a krasznodári és a szevasztopoli területen folytatták. Az utóbbi vidéken két és fél ezer kacsát, libát, pulykát és tyúkot vitt el a baromfikór négy gazdaságban. Kamerun már a negyedik afrikai állam, ahol megjelent a madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1-es vírusa. A kórokozó kacsákat fertőzött meg egy gazdaságban az ország északi részén, a nigériai határ közelében. Izraelben már a hatodik kibucban ütötte fel fejét a kór, de a piacokon egyelőre nem tapasztalható a fogyasztási kedv visszaesése. A madárvész minden bizonnyal Egyiptomból került az országba, valószínűleg a Sínai-félszigetről beutazók ruházatán, cipőjén, de a szakemberek azt sem tartják kizártnak, hogy csempészek tevéi, szamarai, lovai hordozták a kórokozót.
Indonéziában már huszonkettőre emelkedett a gyilkos kór halálos áldozatainak száma: az egészségügyi hatóságok bejelentették, hogy madárinfluenzában halt meg a napokban egy 12 éves kislány, nem sokkal korábban pedig egy hároméves kisfiú, aki beteg csirkékkel játszott.

Magyar vakcina
Eddig húszezer adagot állított elő a madárinfluenza H5N1-es vírusa elleni oltóanyagból az Omninvest Oltóanyag-termelő és Kutatásfejlesztő Kereskedelmi Kft., amely a világon elsőként kezdte gyártani a vakcinát. Az oltóanyag nem kerül gyógyszertári forgalomba, a kormány megrendelésére készült, hogy egy esetleges járvány esetén ingyen be tudják oltani azokat, akiket a vírus veszélyeztethet. A vakcina megelőzésre szolgál, a védettség két hét alatt alakul ki. A vírus akkor fertőzhet meg embert, ha az közvetlen kapcsolatba került beteg madarakkal. Emberről emberre mindeddig nem terjed a kór.