Lába kel az erdőnek

Az Ózdon megrendezett fórumon Kondor István, az ÁESZ egri igazgatóságának igazgatója az erdőgazdálkodás fontosságáról beszélt, hosszú távú művelésre buzdított, ami hasznot hoz a tulajdonosnak. Az erdő szociális, oktatási, egészségügyi, gazdasági és számos más szerepkört lát el, védelméről törvény született. Csakhogy a bíróság és rendőrség az olyanfajta környezetrombolást, mint más erdejének megdézsmálása, nem a súlyának megfelelően kezeli.
Duska József, a Bükki Nemzeti Park igazgatója biológiai szempontok alapján értékelte a fát, amiből kiderült, hogy a büntetési tételek mérlegelésekor alkalmazott tűzifaárnál akár kétszázszor is nagyobb kár keletkezik. Kifejtette: kis kockázati tényező mellett jelentős hasznot húznak a tolvajok, akik közül ez idáig még senki nem került börtönbe.
Pallagi László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója kijelentette: Ózd térségben a falopások mértéke meghalad minden emberi és szakmai tűréshatárt. Különösen az arlói erdők veszélyeztetettek, ott csupán az állami területről 2004-ben három és fél ezer köbméter fát loptak el.
Zsigray Árpád arlói polgármester arról számolt be, hogy az önkormányzat 2005-ben felállított egy katasztrófavédelmi csoportot, amelynek egyik feladata a vagyonvédelem. Adminisztratív eszközökhöz is folyamodnak, a községben ismert tolvajok közül 17 fő gépkocsiját vonták ki a forgalomból valamilyen ok miatt. A polgármester az ellopott fa értékéből kiszámította, hogy egy falopással foglalkozó személy éves szinten nettó 1,875 millió forintot keres.
Pinkóczi József ózdi rendőrkapitány már kézhez kapta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság büntető kollégiumának állásfoglalását, amelyet kérésére hozott meg a grémium (egy korábbi lapszámunkban is foglalkoztunk vele). Ennek lényege: a törvények lehetővé teszik a bűncselekmény-elkövetés eszközének a lefoglalását és bíróság általi elkobzását. Korábban a bíróságok egy nem létező állásfoglalásra hivatkozva ezt a módszert kizárták. A rendőrség március 15-ig minden térségi településen tájékoztatja az új helyzetről a lakosságot, miközben már megkezdték az elkövetéshez használt motoros fűrészek és a szállító járművek lefoglalását. Sárospatakon ezt a módszert mindig is alkalmazták a hatóságok, ezért lehet az, hogy ott hónapokon keresztül nem érkezik feljelentés falopásról, az erdők pedig, köszönik szépen, arrafelé jól vannak. Az ózdi példa részleteire most a rendőrség berkein belül sokan kíváncsiak.

Felmérés
Az agrártárca erdészeti főosztálya közzétette az erdők egészségi állapotának felméréséről szóló jelentését. A mintavételi eredmények alapján a magyar erdők 33,2 százaléka tünetmentes "egészséges", 39,6 százaléka gyengén károsodott (veszélyeztetett), 20,0 százaléka közepesen károsodott, 4,1 százaléka pedig erősen károsodott. Az elhalt fák a minta 3,1 százalékát teszik ki.