Előzésre készen a Balkán felől

Noha Románia és Bulgária pillanatnyilag két kevésbé fejlett állam, ám ha a nyugati tőke bevonul a Balkánra, fordulhat a kocka. Minthogy egy év sincs már hátra az unió további bővüléséig, idehaza mind többször kerülnek szóba a bennünket érintő hatások. Nemrég az MTA szervezett konferenciát Balkán: Együttműködés vagy verseny a mezőgazdaságban címmel. Nagy Frigyes (korábban mezőgazdasági miniszter, most egyetemi tanár) figyelemre méltó elemzését így indította: "a viták dacára döntött a közösségi politika, a két állam jövőre csatlakozni fog".
A professzor, az ugyancsak tagjelölt Törökországot is beszámítva, sokatmondó számsorokat ismertetett. Miközben a fejlett országokban másfél és három százalék közötti a mezőgazdaság aránya a bruttó hazai termékben, addig Bulgáriában 16, Romániában és Törökországban egyaránt 11-11 százalék az agrár-GDP aránya. Ha az uniós tizenötök egy főre jutó GDP-jét száznak vesszük, akkor Bulgária 24, Románia 27, Törökország pedig 23 egységet teljesít fejenként. Míg a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya "fejlettéknél" egy és négy százalék közötti, addig Bulgáriában a népesség 26, Romániában csaknem 43 (!) százaléka, Törökországban pedig a lakosság egyharmada él meg - úgy-ahogy - az ágazatból. A legnagyobb tétel mégis a három ország több mint százmillió fős népessége mint potenciális élelmiszer-fogyasztó (ebből hetvenmillió török). Nos, erre a piacra van szüksége az Európai Uniónak, az összes többi érv eltörpül az uniós feleslegek egy újabb eladási lehetősége mellett - fogalmazott Nagy Frigyes.
A földhelyzet hazánk meg Románia és Bulgária esetében nagyon hasonló, ám az elaprózott birtokszerkezet merőben eltérő módon alakult ki. Míg a két balkáni államban a földmagántulajdon restitúcióval, tehát a földek eredeti tulajdonosoknak való visszaadásával valósult meg, addig nálunk, az exminisztert idézve, "a kárpótlás során ellicitálták a termőföldet a parasztok elől". Az Agrár Európa Klub egy korábbi rendezvényén Vincze Mária, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára kifejtette: a román mezőgazdaság legnagyobb gondja a 4,4 millió (!) kisparaszti gazdaság, ám a törvények lehetővé teszik a legalább három éve ott élő és gazdálkodó külföldieknek a földvásárlást. Félelmetes méretű versenyképes gazdaságok jönnek létre ily módon máris. Példaként említette azt az osztrák vállalkozót, aki több ezer hektáros birtokán napraforgót termel, Magyarországon olajat sajtoltat belőle, s azt a nyugat-európai piacokon jó pénzért adja el.
Bulgáriában 760 ezer kisgazdaság műveli a mezőgazdasági terület 14 százalékát, miközben a gazdasági társaságok egy százaléka a földek nyolcvan százalékán gazdálkodik.
A szakember szerint mégis a szomszédos Románia érdemel elsősorban figyelmet, amely a gabona- és napraforgó-termesztésben kemény versenytársunk lehet. Olyannyira, hogy kikötői jóvoltából akár útját is rekesztheti a Fekete-tenger felé irányuló szállítmányainknak. Az ottani sertés- és baromfiszektor is jókora zavarokat okozhat még nekünk - figyelmeztetett Nagy Frigyes.