Telepíts erdőt, terelj birkát!

Ki tudja, mit jelent az a szó, hogy vidékfejlesztés? A szakemberek is számos meghatározást használnak. Az elmúlt másfél évtizedben legtöbbször egy kép lebegett a szemünk előtt: a mezőgazdaságból teljesen megélni már nem tudó vidéki ember újabb jövedelemszerzést biztosító tevékenységeket folytat. Azaz kosarat fon, vendégül látja házában, tanyáján a turistákat, bogyót szed, lekvárt főz, biotermékeket állít elő és helyben árusítja őket. Mindebből igen kevés valósult meg eddig. Azok közül a százezrek közül, akiknek megszűnt a mezőgazdasági munkahelyük, csak keveseknek adatott meg, hogy így találják meg számításukat.
Mostanság könnyebb a dolgunk: amikor azt akarjuk megmondani, hogy mi a vidékfejlesztés, el kell olvasni a nemzeti vidékfejlesztési tervet. Melyek tehát a vidékfejlesztési célok?
El kell kerülni, hogy adófizetők pénzéből támogatott mezőgazdaság olyan nagy mennyiségű felesleget termeljen, amelyet csak ismételten adófizetői pénzből származó támogatással lehet értékesíteni az exportpiacokon. El kell kerülni az európai országokban a környezet további rombolását, egészséges élelmiszert kell termelni, méghozzá hatékonyan, azaz a mostaninál kisebb költségekkel. El kell kerülni, hogy kiürüljenek Európa falvai. Miként lehet ezeket a sokszor ellentmondásos célokat megvalósítani? Erre hivatott választ adni az unió - és benne Magyarország - mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikája.
Ennél pontosabban az nvt-ben az áll, hogy pénzt kaphatnak - persze pályázat útján - például azok a termelők, akik úgy gondolják, hogy felhagynak a hagyományos mezőgazdasági tevékenységgel, és földjükön erdőt telepítenek helyette. Vagy azok, akik belátják, hogy gyengébb adottságú területeiken nem erőltetik tovább az intenzív termelést, és a környezetet kímélő gazdálkodásba kezdenek. Ehhez agrár-környezetvédelmi támogatást igényelhetnek. A kisebb és nagyobb agrártermelők egyaránt ki vannak téve a felvásárlók, élelmiszer-ipari feldolgozók erejének: külön-külön képtelenek jó árat kérni terményükért, ám ha összefognak, alkuképesek lesznek. Ezt megtehetik az nvt által támogatott termelői csoportokban. A 2004-2006 közötti évek tervében szerepelt, de a magyar kormány nem indította el a gazdálkodók korai nyugdíjazásának támogatását. A programot vélhetően csak a januártól életbe lépő új, 2007-2013 közötti második uniós költségvetési ciklusban alkalmazhatják az idősödő termelők.
Senkinek nem kell bizonygatni, hogy állattartó telepeink nagyobb része elavult. Az állatok tartásához használt, húsz-harminc éves ketrecek, ólak már nem felelnek meg az állatjóléti előírásoknak, hát még a trágyakezelő telepek. Nos, ehhez is lehetett igényelni brüsszeli forrásokat. Sokezernyi kistermelő inkább csak saját és családja ellátására termel, miközben valamennyi terméket azért a piacon is értékesít. Ahhoz hogy tovább tudják folytatni tevékenységüket, illetve egy részükből igazi profi árutermelő gazdálkodó válhasson, ők is támogatásra pályázhatnak.
Hogy miért épp ezekre a célokra irányul a vidékfejlesztési támogatás? Azért, mert ha már az Európai Unió változtatni kényszerül a mezőgazdasági támogatásokon - azaz összességében csökkentenie kell azokat -, akkor juttassuk el a pénzt másként a vidéken élők számára. Nevezzük ezt vidékfejlesztésnek, s teremtsünk olyan programokat, melyekkel pótolhatóak a mezőgazdaság csökkenő bevételei, munkahelyek jönnek létre a falvakban; fizessünk azért, hogy a környezet, a táj vonzóvá váljon. Fizessünk azért a vidéken élő embernek, hogy tartsa fenn az egészséges környezetet - ahová jó hétvégén kirándulni -, hogy tiszta levegőt, vizet, talajt hagyjon örökül unokáinkra is. Fizessünk azért, hogy a vegyszerek felhasználásával előállított tömegtermék helyett egészségesebb, különleges ízű, termelésekor a környezetet kevésbé terhelő - ha esetleg kisebb bevételt is hozó - agrárcikkeket állítson elő.

Facsemeték a berényi határban
Magyarországon már rég nem volt olyan élénk az erdőtelepítési kedv, mint az elmúlt évben. Ennek oka akkor válik világossá, ha tudjuk: a nemzeti vidékfejlesztési terv (nvt) keretében csaknem 18 ezer hektár erdő telepítésére kértek és kaptak engedélyt. Az igénylők között volt a Jászberényi Kossuth Zrt., valamint magánszemélyként a cég főkönyvelőjének családja is. Így aztán Deme István mindkét változatról hiteles információkkal szolgált lapunknak.
A részvénytársaság jogelőd termelőszövetkezetei az évtizedek során - a gyenge termőképességű szántókon - több mint ezer hektár erdőt létesítettek a jászok fővárosának határában. A kárpótlást követően ebből 440 hektár maradt, személyenként kisebb-nagyobb aranykorona-értékkel bíró részarány-tulajdoni formában. Erdészeti ágazatukat megszüntették, s azóta korábbi két erdészük betéti társasága szolgáltatja a szakmai munkát mind náluk, mind a magánerdő-gazdálkodókból alakult szövetkezetek berkeiben.
Az nvt erdősítési programjának egyik fő célja éppen a mezőgazdaság szerkezetváltásának elősegítése. Igen ám, de a szántók erdősítése a földhivatalokban bejegyzett művelésiág-változtatással jár, amiből visszaút nincs. Az erdőgazdálkodás ugyani huzamos tevékenység, fafajtól függően évtizedekre szóló döntést igényel.
- Tudni kell, hogy az rt. 1600 földtulajdonostól bérli a zömében szántókból, kisebb részben erdőkből és gyepekből álló, összesen 4600 hektáros területét - tájékoztat Deme István. - Több száz hektár olyan, homokos szántóföld is akad, amelyeken egyre kevésbé lehet jövedelmezően gazdálkodni. Épp az ilyenekre találták ki a szóban forgó erdősítést, gondoltuk, és először levélben tájékoztattuk a lehetőségről az érintett tulajdonosokat. Mi tagadás, nem sok sikerrel jártunk, a kistulajdonosok közül mindössze 36 hektárnyi területen kötelezték el magukat hosszú távon is az erdőgazdálkodás mellett. A tíz hektár körüli birtokkal rendelkező tulajdonosok a kedvező telepítési és jövedelempótló támogatások ellenére sem mentek bele az "egyirányú utcába".
Az alföldi térségekben főként az akác és a különböző nyárfajok, illetve ezek kevert - szakmai szóhasználatban: elegyített - telepítése jöhet szóba. Az akkreditált laboratóriumokban végzett talajvizsgálatok alapján döntik el, hogy milyen fafajt telepítsenek. A meszes talajokra többnyire akác kerül. Jászberényben az idei kései tavaszon ültették el a facsemetéket. Az erdősítéshez egyébiránt legalább 65 centiméter mélységű talajforgatás szükséges.
Az nvt keretében végzett erdősítést négyötödrészben uniós, ötödrészben hazai pénzből finanszírozzák. Előbb szakemberek által készített erdőtervet kell benyújtani az Állami Erdészeti Szolgálat területileg illetékes igazgatóságához, amit jóváhagyása után pontozásos módszerrel bírálnak el. A telepítés hektáronként 200-250 ezer forintos költségére elegendő az induló támogatás. Az erdővel az első öt évben van a legtöbb munka, hiszen a sorközöket többször kell tárcsázni, a csemeték sorait kapálni. Ezt követően csupán a gyérítések adnak munkát, amit a szakosodott erdészeti szolgáltató vállalkozások irányításával végeznek el.
Minthogy az erdőből (fafajtól függően) csak évtizedek múltán lesz bevétel, ezért az nvt keretében - a kieső szántóföldi bevételek ellensúlyozásaként - jövedelempótló támogatást nyújtanak a programra vállalkozóknak: az alföldi mezőgazdasági termelőknek tíz éven át hektáronként hetvenháromezer forintot, a nem gazdálkodó magánszemélyeknek pedig ennek a negyedét, mintegy tizennyolcezer forintot. A feltételek ismeretében a Deme család is kedvet kapott az egy tagban lévő, 14 hektáros homokos szántója erdősítéséhez.
- A program pedagógus feleségem nevén fut - magyarázza a főkönyvelő. - Két általános iskolás gyermekünk van, akik aligha fogják életpályául választani a mezőgazdaságot. Minthogy zömében akácot telepítettünk, ezért a harminc-harmincöt éves vágásérettséggel számolva övéké lesz a bevétel, egy összegben kaphatják majd meg a pénzt. Úgy számoljuk, hogy a nekünk járó csökkentett jövedelempótlás körülbelül az eddigi haszonbérleti díjat ellentételezi. A csemeték jól megeredtek, s némi büszkeséggel tölt el, ha a zöldülő sorokra nézek.

Ismét igényelhető támogatás
A termelői csoportok létrehozásának és működésének támogatási forrásaira 2006. augusztus 1-31. között ismét lehet pályázni. Azok a gazdálkodói csoportok élhetnek a lehetőséggel, amelyek megfelelnek az 133/2004. (IX. 11.) FVM rendeletben foglalt feltételnek,: a 2004. május 31. és 2006. december 31. közötti időszakban államilag elismert termelői csoporttá váltak, illetve válnak.
A szóban forgó támogatási jogcím célja, hogy fokozódjon az egyéni gazdaságok működési hatékonysága, versenyképessége, csökkenjenek a termelési költségek, javuljon az eszközök kihasználtsága, a termékek minősége és az értékesítés biztonsága, a piaci pozíció.
A támogatás a zöldség-gyümölcs és a dohány ágazaton kívül minden növényi és állati termékágazatban működő termelői csoport számára nyitott. A támogatás maximális mértéke az évi legfeljebb egymillió euró termelési értékű termelői csoportok esetében az első és a második évben a forgalmazott termelési érték öt-öt százalékát, a harmadik évben a négy százalékát, a negyedik évben a három százalékát, az ötödik évben pedig a két százalékát teszi ki.
A támogatás felső határa az egymillió eurót meghaladó termelési értékű termelői csoportoknál egymillió euróig a fentiek szerint alakul. Az egymillió eurót meghaladó árbevételi részre pedig a támogatás mértéke: az első és a második évben az egymillió euró fölötti forgalmazott termelési érték 2,5-2,5, a harmadik évben két, a negyedik évben másfél, az ötödik évben pedig ugyancsak másfél százaléka.
További feltétel azonban, hogy a termelési érték egyetlen esetben sem haladhatja meg az első és második évben a százezer, a harmadik évben a nyolcvanezer, a negyedik évben a hatvanezer, az ötödik évben az ötvenezer eurót.
A támogatás igényléséhez szükséges nyomtatványcsomag a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségein, a falugazdászoktól vehető át, de letölthető a www.mvh.gov.hu weboldalról is. A támogatási jogcímmel kapcsolatos információk találhatók a www.fvm.hu weboldalon. A nyomtatványcsomag kitöltéséhez segítség az FM-hivataloktól, a falugazdászoktól és az nvt-tanácsadóktól kérhető.

Fontos címek
Országosan 7 szervezet, összesen 400 tanácsadóval látja el az ingyenes NVT-tanácsadást:
Magyar Agrárkamara: 1119 Budapest, Etele út 57., tel.: 06-1/371-5517, fax: 06-1/371-5510; e-mail: [email protected]
Magosz: 1054 Budapest, Szabadság tér 14., telefon: 06-1/353-4222, fax: 06-1/312-7467
MOSZ: 1054 Budapest, Akadémia u. 1., telefon: 06-1/332-1163, fax: 06­1/353-2552; e-mail: [email protected]
Dunántúli Mezőgazdasági Szaktanácsadók Szövetsége: 8360 Keszthely, Deák F. u. 16.,
tel.: 06­83/314-334
Biokultúra Egyesületek Szövetsége: 1011 Budapest, Fő u. 28. II/6., tel./fax: 06-1/214-7005, 06-1/214-7006; e-mail: [email protected]
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara: 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145., tel./fax: 1/246-2946; e-mail: [email protected]
MTESZ: 1055 Budapest, Kossuth tér 6-8. Tel.: 061/474-7908