Ki mérgezte meg a méheket?

Nos, azóta megérkezett az igazságügyi orvosszakértői vélemény, miszerint "a méhek csípésével a szervezetbe került méreganyag oly csekély mennyiségben juthatott a bőr rétegeibe, mely a sértettek által leírt tüneteket nem okozhatta". A Paksi Rendőrkapitányság erre hivatkozva augusztus 22-én bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást. Az eljárást ugyanis a büntető törvénykönyv megfelelő passzusára - a foglalkoztatás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége megalapozott gyanújára - hivatkozva rendelték el. A méhpusztulás gondatlanságból elkövetett rongálásnak minősül, amit a btk. nem sorol a bűncselekmények közé, így a méhészek polgári peres eljárás keretében érvényesíthetik kárigényüket - olvasható a rendőrség közleményében.
A méhmérgezést követően hivatalból vizsgálódni kezdett a Tolna Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat. Vezetője, Keresztes László így emlékezik vissza a történtekre:
- Miután laborunkban megvizsgáltuk a méhtetemeket, kimutattuk a fipronilt, ami a méhekre kifejezetten veszélyes Regent nevű rovarölő szer hatóanyaga. A szer első kategóriás, ezért csak megfelelő képzettségű szakemberek vásárolhatják. A nyilvántartásokból kiderült, hogy ebben az időszakban egy szekszárdi nagykereskedőtől fél kilót vettek belőle. Ezen a nyomon indulva szerencsével jártunk, egy paksi cégnél harminc deka híján megtaláltuk a vegyszert. Kukoricában használták - válaszolta az illető munkatársunk kérdésére.
A növényvédő szakember szerint a Regent alkalmazását az utóbbi években lényegesen korlátozták. Burgonyabogár ellen használható, valamint a cukorrépa és a kukorica rovarkártevői ellen a növények fiatal, néhány leveles állapotában. A június végi permetezés időpontjában a kukorica ennél lényegesen fejlettebb volt.
- A szőlőből és virágzó aljnövényzetéből kimutattuk a hatóanyagot, viszont a kukoricából nem - folytatja Keresztes László. - Személyesen is beszéltem a paksi cég növényvédő szakmérnökével, aki váltig bizonygatja: kukoricát permetezett. Ezt nehezen tartom valószínűnek, hiszen kukoricában barkókártevők ellen engedélyezték a szert, azok pedig csak fiatal, néhány leveles állapotban károsítják a növényt. Ráadásul a Regentet permetezési napló és más dokumentációk nélkül használták, ezért hatósági jogkörömmel élve a szóban forgó társaságra növényvédelmi bírságot szabok ki.
A "szóban forgó társaság", a paksi Sánchegy Szőlő Kft. nevét egyébként a méhészek már hosszú ideje "a tettes" gyanánt emlegetik. A félszáz károsult méhészből a paksi Méhészklub elnök asszonya szerint 21 vállalta a perrel járó költségeket. Horváth Lászlóné úgy tájékoztatott, hogy jogi képviselőjük által Szigetváron - jogi nyelven fogalmazva - "előzetes bizonyítás elrendelése iránti kérelmet" nyújtottak be a bíróságnak.
- Ha nem perelünk, akkor újra ki vagyunk téve a veszélynek. Márpedig még egyszer ilyesminek nem szabad megtörténnie - mondja elszántan.
A Sánchegy Kft. képviselői telefonon közölték: abban az esetben nyilatkoznak lapunknak, ha a vitatott helyszínt is megmutathatják. A permetezést végző Keller Jánossal, valamint a társaság ügyvezető igazgatójával együtt autózunk hát "helyszínelni" a Németkér felé vezető úton. Egy kukoricásba vágott csapáson jutunk el a nyolchektáros, fiatal szőlőültetvényhez.
- Ezt a 13 hektár kukoricát permeteztem június 24-én este, szélcsendes időben - mutat körbe Keller. - Alig kétméternyire van tőle a szőlő szélső kordona. Rásodródhatott a szer, azért lehetett a levelében fipronil. A hatóság szerint a virágzó szőlőben használtuk a vegyszert moly ellen. Csakhogy az ültetvény még nem is fordult termőre, fürtöket sem láthat. A legközelebbi méhészet innen három kilométernyire lehetett. Németkéren volt a legnagyobb mérgezés - int a falu távoli templomtornya felé -, ami ide legalább nyolc-tíz kilométer.
- A kukorica fejlettebb volt a néhány leveles állapotnál - vetem közbe.
- Ugyan már! Ilyen előírás nincs a Regent jelenleg érvényes engedélyezési papírjában - mutatja az FVM okiratát Keller.
- Hogyan lehetséges, hogy a kukorica levelében nem találtak hatóanyagot? - kérdezem.
- Növényenként más és más a lebomlási idő. Ennek alapján állapítják meg az élelmezés-egészségügyi várakozási időket is - válaszolja.
A szóban forgó rovarölő szer várakozási ideje a burgonyában 14 nap, míg a cukorrépában, a kukoricában és a napraforgóban 30 nap, olvasom később a minisztériumi engedélyben. A kukoricában tehát viszonylag lassan bomlik le a szer.
- Ekkora terület fertőződése szántóföldi permetezéssel lehetetlen - állítja Jancsó Árpád ügyvezető. - Amíg nem találták meg a céget mint Regent-vásárlót, addig a növényvédő hatóság szerint is csak légi permetezés jöhetett szóba. Abszurd ez az egész, hiszen társaságunk az arra jogosultaknak továbbadja és számlázza a vegyszereket. Ilyen összefüggésben legalább annyira "bűnös" az ügyben, mint akitől vásároltuk a Regentet. A feljelentésről annyi információm van, hogy a szigetvári bíróság illetékesség hiányában áttette azt a paksi városi bírósághoz.
- A nyarunkat elrontották ugyan - mondja búcsúzóul Keller János -, de nyugodtak és vétlenek vagyunk, nem pedig bűnösök.