Talpra állhatnak a baromfisok

Bács-Kiskun megyei településeken csaknem egymillió madarat irtottak ki korábban az óvintézkedések miatt. Mostantól ismét útnak indulhatnak baromfihús-szállítmányok az érintett térségből az uniós tagországok piacaira. Süth Miklós országos főállatorvos elmondta, hogy a leölt madarakért kifizetendő 936,6 millió forint kártalanításnak csaknem 93 százalékát, azaz 869 millió forintnál többet kifizettek már a gazdálkodóknak. Az állat-egészségügyi szakember hangsúlyozta, Magyarországon nincs nyoma a madárinfluenza vírusának.
Az áldatlan állapotot nehezen vészelte át az ágazat. Időközben azonban fordult a kocka; egyre több fogyasztó tért vissza a szárnyashúshoz, s hiányzik a leölt egymillió körüli baromfi is a piacról. A termelők az áruházláncok nagy részével már megegyeztek a 15-18 százalékos - ebből az 5 százalékos áfa az államé - áremelésről.
A madárinfluenza által érintett körzetben 700 család, 3-4 ezer ember maradt átmenetileg munka és jövedelem nélkül az elmúlt hónapokban - emlékeztetett Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke többek között a kacsa- és lúdágazatból élők viszontagságos helyzetére. Az áremeléssel kapcsolatban elhangzott, hogy például a belföldi fogyasztásban meghatározó csirkét a vágóüzem jelenleg átlagosan 400 forintért adja át a kereskedelemnek. Ez emelkedik körülbelül 450-470 forintra, amire a kereskedelem ráépíti az árrését és az áfát, így a termék kilónként 620-650 forintért kerül majd a fogyasztó kosarába.
Költséges a termelés újraindítása a szigorú állat-egészségügyi előírások betartása miatt. Egy átlagos méretű kacsa- vagy libatelepen például 2-6 millió forintba kerül a hiányosságok pótlása. Az újrakezdés a pénztelenséggel küszködő családok többségében valószínűleg nem megy majd egyik napról a másikra. Ahhoz pedig, hogy a baromfiágazat újfent szárnyra kaphasson, a madárinfluenza megjelenése miatt keletkezett közvetett károk enyhítésére Brüsszelben eddig megítélt 2,5 milliárd forint mellé még legalább 1,2 milliárd forintra lenne szükség.

Aggodalmak
Szakmai aggályok merültek fel a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) a H5N1 madárinfluenza-törzzsel történő, emberen végzendő vakcinás kísérletekkel kapcsolatosan. Az MTA tájékoztatta a kísérleteket engedélyező Országos Gyógyszerészeti Intézetet az Akadémia Állatorvostudományi Intézete által már korábban megfogalmazott szakmai aggodalmakról a vakcina kipróbálásával kapcsolatban. Az MTA etikailag különösen elfogadhatatlannak tartja a gyermekeken végzendő kísérleteket, mivel az nem felel meg az Emberi Jogi és Orvosbiológiai Konvenció által előírtaknak.