"Kevés földön gazdálkodunk a férjemmel, de külön-külön, őstermelőként, én is meg ő is beadtuk a pályázatot az agrár-környezetgazdálkodási támogatására" - mondja a sümegi Maródi Zoltánné. Az asszony 7, férje 12 hektáron termel a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) szántóföldi alapprogramja keretében a Sümegtől hat kilométerre fekvő Zalagyömörő határában.
Maródiék alapszintű szántóföldi célprogramot hajtanak végre, ami azt jelenti, hogy nem lehet évről évre ugyanazt a növényt - például csak búzát vagy kukoricát - vetni az adott területen. Az emiatt keletkezett jövedelemcsökkenést pótolja a szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási támogatás. A támogatás igénybevételének feltételeként meghatározták, hogy mit lehet és mit nem lehet vetni az adott területen. Minden évben ipari, illetve olajos növényt is be kell iktatniuk a vetésforgóba. Ebben az évben például éppen repcét választottak, de termelhetnének napraforgót is.
A házaspár 2004-ben pályázott először a környezetgazdálkodási támogatásra, s a múlt évre vonatkozó szubvenciót már megkapta. A támogatás esetükben a szántóföldi művelésre hektáronként 98,04 euró (250 forint körüli euróárfolyamon számolva mintegy 24 500 forint). Amennyiben zöldségtermesztéssel foglalkoznának - arrafelé persze erre nemigen alkalmasak a földek -, ennek csaknem a duplájára, 172,55 euróra számíthatnának. És akkor is több támogatást kapnának a földalapú támogatás mellé, ha - szintén a fenti célprogramcsoportban - nem a legegyszerűbbnek számító, alapszintű szántóföldi célprogramot, hanem az úgynevezett integrált szántóföldi növénytermesztési célprogramot - kevesebb vegyszert alkalmazó technológiát - választották volna. Utóbbi után ugyanis egy hektárra 133,33 euró támogatás jár a szántóföldi művelés esetén. A még több vállalással járó, ugyancsak ide sorolt ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogramban pedig 176,47 euró jut hektáronként az átállási időszakban. Az átállás után 125,49 euró a támogatás hektáronként.
A házaspár azonban az alapszintű támogatást választotta.
- Lényegében jól tettük - vélekedik az asszony -, mert a célprogram kiválasztásakor fő szempont a gazdálkodó felkészültsége és a területi adottságok. Ráadásul célszerű a fokozatosság elvének betartása, azaz kezdetben tanácsos inkább az egyszerűbb, könnyebben végrehajtható intézkedést választani. Maródiék talán azért is kezdték az ,,alapoknál", mert a földművelés mellett mindketten dolgoznak máshol is, tehát csak ,,másodállásban" őstermelők. Nincs is mindezzel semmi gond. Az agrár-környezetgazdálkodás egyik célja ugyanis a környezetvédelmi célok ágazati megvalósulása mellett éppen a vidék foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítése, a hozzájárulás a vidéki életminőség javításához és az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek bővítése.
A támogatást persze nem adják ingyen. Az öt évre vállalt támogatási időszakban be kell például tartani a helyes gazdálkodási gyakorlat feltételeit. A helyes gazdálkodási gyakorlat nem más, mint az iránymutatások 12 pontba foglalt összessége.
Módosítások
Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "helyes mezőgazdasági és környezeti állapot", illetve "helyes gazdálkodási gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM-rendeletet módosítása várható.
A tervezett módosítás lényegesebb pontjai:
- a rendelet 5. számú mellékletében meghatározott gazdálkodási napló formanyomtatványa több ponton változik;
- a 2005/2006. gazdálkodási évre vonatkozó gazdálkodási napló egy aláírt másolatát 2006. október 1. és 2006. december 31. közötti időszakban kell beküldeni a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat címére (1118 Budapest, Budaörsi u. 141-145.) azzal, hogy ez a rendelkezés nem vonatkozik arra a mezőgazdasági termelőre, aki 2006. augusztus 31-étől e rendelet hatályba lépéséig e kötelezettségét már teljesítette;
- a 2006/2007. gazdálkodási évtől kezdődően e rendelet 5. számú melléklete szerinti gazdálkodási naplót köteles vezetni, melynek egy aláírt másolatát minden év augusztus 31. és december 31. között el kell küldenie a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat címére (1118 Budapest, Budaörsi u. 141-145.);
- a gazdálkodási naplók kezelését, adatainak feldolgozását az Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer (AIR) működtetéséért felelős, a 131/2004. (IX. 11.) FVM-rendelet 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szervezet végzi.
Az FVM továbbítja a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat címére azon gazdálkodási naplók másolatát, amelyeket a gazdálkodók az eredeti jogszabályi rendelkezésnek megfelelően 2006. szeptember 1. napját követően, de a rendelet hatályba lépését megelőzően az FVM címére küldtek meg. Részletek a www.fvm.hu internetes oldalon.