Gyógyító kukoricaárak

A magas hízóárak a jelek szerint megmozgatták az állattartók fantáziáját, keresett lett a malac a vásárokon. Igaz viszont, hogy a legnagyobb abrakfogyasztó ágazatban, a baromfitartásban a magas gabonaárakat egyelőre nem ellensúlyozza semmi, ott ez komoly költségnövekedéssel egyenlő.
Összességében közepes kukoricatermés várható. A legutóbbi hivatalos becslés szerint 8,3-8,5 millió tonna tengeri kerülhet a magtárakba, a hektáronkénti átlag hét tonna körül várható. A minőség jobb a vártnál. A gazdáknak kedvezett az időjárás, a napos, meleg őszben a szokásosnál jobban kiszáradtak a szemek, így sok esetben nincs szükség energiafaló szárításra (egy költséggel- nem is kicsivel - kevesebb), elegendő az alapos átszellőztetés a betárolás előtt.
A külpiaci értékesítésben "szokásosan" a szállítás okozza az idén is a legnagyobb gondot. Hazánk földrajzi elhelyezkedése miatt igazából két, nagy árutömeget mozgatni képes közlekedési lehetőségünk van: a vasút és a folyami hajózás. Különösen az utóbbi lehetne a "nyerő", de az idén például a Duna alacsony vízállása miatt csak félig megrakodva mehetnek az uszályok (nemrégiben fenn is akadt az egyik egy homokpadon), ráadásul a kikötőbe is el kell valahogy juttatni az árut. Pedig bőven lenne mit szállítani, mert az intervenciós raktárakban még mindig több mint ötmillió tonna gabona vár értékesítésre. A megmozduló piacon erre van is esély, de a szakemberek arca mindig elkomorul, ha az áru tényleges mozgatása szóba kerül. A feszültséget a korábban említett kedvező piaci viszonyok oldhatják (az intervenciós szakértők legfeljebb 1,5-2 millió tonna kukorica felajánlásával számolnak), és a környező országokból érkezett jelzések szerint az idén jelentős lehet az úgynevezett "kisfuvaros", közvetlen termelői export is.
Továbbra is kedvezőtlen hírek érkeznek viszont Brüsszelből: a november 1-je óta élő kukoricaminőségi szigorítások szinte biztosan érvényben maradnak a jövőben is, az erről szóló rendelet is megjelent időközben. Lapunk zártakor a szaktárca még dolgozott azon a beadványon, amellyel a magyar kormány az Európai Bíróság elé kívánja vinni az ügyet. Érveink szerint a rendelkezést szinte egy az egyben a magyar kukoricatermelőre "szabták", ezért azt súlyosan hátrányos megkülönböztetés éri. Ugyanakkor - emlékeztetnek brüsszeli hivatalnokok - bárhogy is dönt majd a bíróság (már ha lesz egyáltalán per), arra csaknem bizonyosan mérget vehetünk, hogy tényleges, pénzbeli kártérítést nem kapunk.