Magyar legato a Balkánon

- Tavaly, 2006-ban éreztük, hogy eljött a mi időnk, most pedig már megkerülhetetlen tényezővé váltunk az új tagállamokban az általunk művelt szakterületen - foglalta össze ténykedésük eredményét Dudás János ügyvezető igazgató. Az esztendő fordulóján küldött ünnepi jókívánságaikat három országban dolgozó 14 munkatársuk nevében szignálták. Nevezetesen az Agro Legato budapesti, brassói és szófiai részlegeiből kívántak boldog új esztendőt.
Rájöttek, hogy a vevőket egészen más szakmai-kereskedelmi módszerekkel lehet elérni, mint a hazai piaci szereplőket. Rengeteg szakmai napon, kiállításon vettek részt, továbbképzéseket tartottak keleti szomszédunk magyar- és románlakta területein egyaránt.
- Különösen Erdélyben találkoztunk Magyarországon már feledésbe merült termelési módszerekkel. Rengeteg kisgazdaságban tartanak tehenet, kézzel fejnek, a tej hűtését számos gazdaságban nem ismerik - emlékszik a szakember a kezdetekre. - Legnagyobb gondjuk a tej összcsíraszámának csökkentése, az átmeneti időben sokat kell tehát költeniük a fejési és a hűtési technológia tökéletesítésére.
Az átmeneti időszakon Dudás János az évekig tartó úgynevezett derogációs (korlátozó) időszakot érti, mialatt az élelmiszer-ipari üzemek felzárkózhatnak az uniós követelmények betartásához. Az igazgató szerint különösen a románok tárgyaltak ügyesen, de mind a két ország jó feltételeket, megfelelő kvótákat harcolt ki magának. Figyelemre méltó az a megállapítása is, hogy egyik országban sem "csúszott át" olyan mértékben külföldi cégek tulajdonába a tejipar, mint nálunk.
- Mondana-e példát az erdélyi gazdákkal való együttműködésre? - kérem a cégvezetőt.
- Hogyne! Nyárádszeredában, az egyik szakmai napon megszólított Csizmadia György, s kérte, menjek el hozzá. Néhány tehene volt, a tejet egyszerű sajtüzemben dolgozta fel. Ötéves együttműködésünk eredményeként tetemes fejlődést ért el, tavaly már közösen pályáztunk uniós támogatásra.
A romániai főpróba után Bulgária következett. Noha hiányzott az ismerős magyar közeg, de ott is a kisgazdaságok vannak többségben. A szocializmusból örökölt mamutcégeket egytől egyig erőszakosan szétosztották ugyanis. Bulgária erősen kötődik hagyományaihoz, hiszen a joghurtkészítés fortélyai a Rodope-hegységben legeltető pásztoroktól származnak. Dudás János, ha kinn jár, mindig hoz magával többféle bolgár sajtkülönlegességet. Úgy véli, a magyar tejipar a jövőben könnyen a drága francia és holland sajtkülönlegességek, valamint az olcsóbb, ám ízletes bolgár sajtok harapófogójába kerülhet.
A cégvezető nem szívesen említ számokat, ám az Agro Legato megalakulása óta folyamatosan fejlődik, tisztességes megélhetést nyújt kevés, de magasan képzett dolgozójának. Több lábon áll mind a tevékenységi kört, mind a földrajzi elhelyezkedést illetően. Viszonteladói a tőlünk északra fekvő lengyel, cseh és szlovák piacon is jelen vannak.
Amikor a vállalkozás dallamosan csengő nevéről érdeklődöm, Dudás János sejtelmesen mosolyogva magyarázza: az agro nemzetközileg is a mezőgazdaságra utal, a legato kifejezést is értik mindenhol, a zenében a kötött, szabályos játékra utal.
- Szeretem a muzsikát, meg olyan fülbemászó is az Agro Legato - vázolja könnyedén nevük hátterét vendéglátóm.