Szelíd tavaszi agrárvita

GazdálkodásT. Dögei Imre2007. 04. 06. péntek2007. 04. 06.
Szelíd tavaszi agrárvita

Mi is lehetett volna az első kérdés, mint hogy milyen volt az örökség 2005 derekán? Káosz és bizonytalan jövőkép fogadott - hangzott a miniszter tömör válasza. Korábban nem volt agrárstratégia, jelenleg már van, amit az ágazat szereplőinek többsége elfogad - így Gráf József.
Annyi korrekciót teszek - fűzte hozzá a magángazdák nevében szóló parlamenti képviselő -, hogy a nemzeti konszenzuson alapuló agrár- és vidékfejlesztési stratégia még várat magára. Magyarországon az ötpárti konszenzus szinte lehetetlen - reagált a miniszter -, s egyébként sem sülne ki abból semmi jó, ha szakmai programokat politikai pártokra bíznánk. Egy hazánk van, ami nem a szocialistáké, és nem a Fideszé: mi javíthatunk, de ronthatunk is rajta.
Nem mindegy, miként megyünk előre, reagált a Magosz elnöke a miniszter szavaira, miszerint a magyar agrárgazdaság lehetőségeinek csupán hatvan százalékát használja ki, szemben a régi uniós államok majdhogynem csúcsra járatott mezőgazdaságával. A következő években dől el: eljutnak-e a vidékfejlesztési források oda, ahol az emberek élnek. Ha a befektetői tőkénél landolnak az uniós milliárdok, annak súlyos következményei lehetnek - figyelmeztetett Jakab. Olyan időszakban vagyok miniszter, amikor évtizedekre eldönthetjük a magyar gazdálkodók jövőjét - szögezte le Gráf. Párbeszéd és pénz egyaránt van az ágazatban. A mínuszos évek után tavaly hatvanmilliárd forint fölött járt a mezőgazdaság eredménye, de az ágazat százmilliárd fölött válna önjáróvá. Az idén 457 milliárd a támogatás, de nincs még itt a Kánaán, hiszen ez csupán kétharmada a régi uniós tagországokénak - sorolta a számokat a tárca első embere.
Jakab István ugyanakkor az állattenyésztés zsugorodását tette szóvá. A sertések száma az évekkel ezelőtti hatmillióról négymillió alá zuhant, a tejkvótánknak is csak nyolcvan százalékát használjuk ki. Gráf József szerint az évtizedes folyamatot nem lehet pár év alatt megfordítani, de a következő időszakban minden lehetséges módon segítik az állattartókat. Az unió által előírt trágyakezelési módszerek megvalósítását például háromnegyedes részarányban támogatják.
A földtulajdon is előkerült, természetesen. Még négy évig tart a külföldiek termőföldvásárlását tiltó uniós moratórium, kérdés, mi lesz utána. Ismert a zsebszerződések megszüntetésének kudarca, hiszen mindkét fél - így tehát a külföldi vevő és a magyar eladó is - benne van a csalásban. A Magosz szerint a helyben lakó magyar gazdáknak kellene elsőbbséget adni, de nem úgy, ahogyan azt a hatályos földtörvény jelenleg szabályozza. Jakab István szerint ha a társas vállalkozások is vehetnek földet, akkor vége mindennek. A minisztert viszont szorongatják erről is, arról is. Végül az évtizedes vitában a Tárcatükör sem hozott egyezséget. Ez az a téma, amiben végképp nem értünk egyet - állt fel az asztaltól másfél órás, a mai közbeszéd mércéjével szelíd vitájuk után a miniszter és a Magosz elnöke.

Ki mennyit kapott?
Törvényes kötelezettség lesz közzétenni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján, ki mekkora támogatást kapott. A kormány eredetileg csak egyedi igény alapján, vagyis valakinek a külön kérésére akart tájékoztatást adni, de a kormánypártok és az ellenzék egybehangzó bírálatának engedve végül egyetértettek a változtatással. Az alapelvek közé bekerült egy fontos mondat: a kisebb gazdaságok számára is elérhetővé kell tenni a versenyképessé válásukhoz szükséges támogatásokat. Az átláthatóság fontos elemére nekünk, újságíróknak kellett felhívnunk a kormányzat figyelmét. Több napilap is az illetékes ombudsmanhoz fordult, s az ő támogató állásfoglalása is hozzájárult a mostani döntéshez.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek