Túl a magyar ugaron

- A jól hangzó címmel kinek és mit üzen az alapítvány?
- Az elemzésben sorra vett tényekkel és adatokkal rámutattunk, hogy a vidékfejlesztés agrárközpontú megközelítését felül kell vizsgálni. A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe folyamatosan csökken. Ez jellemző a gazdálkodásból élők számára is. Hogy a magyar vidék fejlődjön, már nem elég csak a mezőgazdaságot modernizálni. Ugyanakkor a következő hét esztendőben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program több mint 1300 milliárd forintos költségvetésének csaknem nyolcvan százalékát a mezőgazdasági jellegű fejlesztésekre költik.
- Az alárendelt vidékfejlesztés nem magyar sajátosság.
- A szavak és a tettek az unióban is merőben eltérnek egymástól. Az ezredfordulón a közösségi agrárköltségvetésnek még alig tizedrészét fordították a második pillérnek is nevezett vidékfejlesztésre. Most viszont több mint kétszeresére nőnek az uniós vidékfejlesztési pénzösszegek.
- Az emberek itthon is inkább szólamokat hallanak vidékfejlesztésről, mintsem hogy életkörülményeik javulását tapasztalnák.
- Szerencsére nem mindenfelé. Tápiógyörgyén például ügyes pályázással több százmillió forintot fordítottak falufejlesztésre, és helyi elképzeléseiket megvalósítva az Európai Falumegújítási Díj második helyezését nyerték el. Másutt is akadnak olyan kezdeményezések, amelyek révén értelmes célokra költhetik hét év alatt az erre szánt összesen 230 milliárd forintnyi forrást.
- Kérdés, milyen a kezdeményező kedv a falvakban, a tanyákon?
- A reménytelenségben élő, hitüket vesztett emberek valószínűleg nem kapják meg első kézből az értesülést, hogy "nagy pénz áll a házhoz". Az ott élő értelmiségieknek és vállalkozó kedvű embereknek lehet tehát döntő szerepük a kiábrándultság leküzdésében. Három-öt ember csak akad településenként, akik felvállalják az élesztő kovász szerepét.
- A LEADER program a helyi közösségi kezdeményezésekre épít. Nálunk az ezredfordulón indult a kísérleti program, de máris több érdekvédelmi szervezete van. Az igazi és a nem igazi LEADER...
- Szomorú lenne, ha bármi is megosztaná ezt a jobb sorsra érdemes kezdeményezést. Az önkormányzatok, a vállalkozók és civil szervezetek összefogásával a helyi fejlesztésekben az ott élők képesek eldönteni, mire van szükségük. Nagy jövő előtt állnak a LEADER közösségek, amelyek a korábbi 90-100 millió forint helyett egyenként akár fél-egymilliárdos összeg fölött is rendelkezhetnek majd.
- "Mezőgazdaság nélkül nincs sikeres vidékfejlesztés, ám a vidékfejlesztés korántsem azonos a mezőgazdasággal" - fogalmaznak gyakran. Szakítani kellene ezzel a megközelítéssel is?
- Dehogyis! Azzal a gyakorlattal kellene szakítani, hogy a vidékfejlesztésre szánt pénzt is az intenzív mezőgazdaság fejlesztésére fordítják. Továbbra is lényeges az agrárgazdaság, de mellette helye van a területfejlesztésnek, a környezetvédelemnek, a szociálpolitikának, az emberi képességek, valamint a közösségek fejlesztésének. Vagyis a vidéki gondok sokoldalú kezelésének.
- A vidékfejlesztést miként lehetne az emberek nyelvére lefordítani?
- Olyan körülmények létrehozása a cél, amelyek között munkahelyek teremtődnek és emberhez méltóak az életfeltételek. Ehhez azonban kinek-kinek magának is hozzá kell járulnia, akár háza, kertje csinosításával is. Az állam nem oldhat meg mindent a lakosok helyett, az unió is csupán segít, de sorsukat az ott élőknek kell jobbra fordítaniuk.

Névjegy
Bíró Nagy András, a Demos Magyarország elemzője a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán szerzett diplomát 2005-ben. Ugyanazon évben az Országos Tudományos Diákköri Konferencia politikatudományi szekciójában első helyen végzett. A Demos vidékfejlesztési, Budapest-, illetve globalizáció és mobilitás projektjeiben vett részt. 2006-ban három hónapon át a brit agytrösztök és a nemzetközi agytröszthálózat működését tanulmányozta.