Mit eszik Izrael?

- Megmondaná, nagykövet úr, mit eszik Izrael?
- Izrael lakosságának - most a zsidókról beszélek - hetven százaléka betartja a étkezésre vonatkozó vallási előírásokat, és különböző fokon, de csak kóser konyhán él. Ez azt jelenti, hogy számukra csupán kóser étel fogyasztható; de ezen belül is vannak eltérések. A világ 104 országából bevándorolt zsidó népcsoportok magukkal hozták és megőrizték étkezési szokásaikat, ez befolyásolja étrendjüket. A népesség harminc százaléka, és ebben benne vannak a muzulmánok és a keresztények is, természetesen "mindenevő", számukra az élelmiszerek elérhetősége és ára a legfontosabb.
- Képes-e országa önellátásra, vagy jelentős az élelmiszerimport?
- Országunk önellátó, megtermelünk mindent, ami az izraeli konyha asztalán szerepel, és még exportálunk is, többek között Budapest egyes üzleteiben is kaphatók izraeli termékek.
- Nagy a különbség a magyar és az izraeli konyha között?
- Magyarországi tapasztalataim azt mutatják, hogy eltérnek az izraeli és a magyar étkezési szokások. Egy izraeli állampolgár reggelire általában egy-két főtt tojást és zöldséget eszik, az ebéd sem központi kérdés, mert rohanó világunkban az embereknek nincs módjuk valódi ebédidőt rögzíteni. Országunkban, bármilyen meglepő, több mint kétezer gyorsétterem működik, s azok is betartják a kóser konyha előírásait. A főétkezés Izraelben a vacsora, amit vagy otthon, vagy étteremben költenek el. Kedvenc ételeink közé tartozik a csicseriborsóból olívaolajjal készített humusz, a fasírtra hasonlító panírozott és kisütött zöldséggombóc, a falafel, húsétel gyanánt pedig a csirkét és pulykát kedveljük legjobban.
- Izrael kis ország. Ki és hogyan dönti el, hogy a viszonylag kis földterület mely részét hasznosítják mezőgazdasági területként, miközben a sokasodó lakosságnak új otthonok kellenek, az iparról nem is beszélve?
- Egy csoport dönt arról, a mezőgazdasági miniszterrel az élen, hogy hol és mit termeljünk. Ahol negyven-ötven évvel ezelőtt puszta homoksivatag volt, ott ma zöldellő narancsligetek vannak és gyümölcsöt termesztünk. Ez gigászi munka, mely csak úgy lehetséges, hogy a homokra hordott termőföldet állandóan öntözzük, mégpedig a Bibliából ismert Genezáreti-tó vizével. Ma már a tenger sótlanított vizével is gazdálkodunk. Jól működő termelő és kereskedő szövetkezeteink, a kibucok gondoskodnak arról, hogy a fáradságosan megművelt földön megteremjen, amire szükség van, miközben a közösségben dolgozók megélhetése biztosított, közérzete megfelelő. A kibucok újra reneszánszukat élik, Európa különböző országaiból is szívesen jönnek látogatók és dolgoznak önkéntes "vendégmunkásként" egy-egy évet valamelyikben. Javaslom lapjuk olvasóinak, látogassanak el Izraelbe, ismerkedjenek meg mezőgazdaságunkkal, kóstolják meg az izraeli konyha termékeit. Lehet, hogy első próbálkozásra nem tűnnek olyan ízletesnek, mint a magyar ételek, de biztosan egészségesek.

Névjegy
David Admon 1937-ben született Tel Avivban. Évekig az izraeli pénzügyminiszter tanácsadója, 1984-89 között az Izraeli Rádió és Televízió Testület elnökhelyettese. Nős, négy gyermek apja, héberül, angolul, magyarul beszél.