Paradicsom párosodik hallal?

- Mi a baja önnek a génkezelt növényekkel? Hiszen szószólói szerint a génmódosítás nem más, mint a növénynemesítés modernebb, hatékonyabb formája. És teljességgel veszélytelen.
- Ez valóban szépen hangzik, csak éppen óriási csúsztatás. A hagyományos nemesítéskor ugyanis azonos vagy egymáshoz nagyon közeli fajták egyedeit keresztezik, hogy előnyösebb fajtát hozzanak létre. Ezzel szemben a genetikai módosítással történő nemesítésnél a biokémikusok különféle trükköket használnak. A DNS-molekulákból kivágják a kívánt géneket és bejuttatják az átalakításra kiszemelt szervezet DNS-ébe. Míg az ivaros szaporodás csak azonos vagy egymáshoz igen közeli testvérfajok között jöhet létre, addig itt a tudóst semmi se korlátozza. Állati géneket átrakhat növényekbe, emberi géneket állatokba és így tovább.
- Ha jól értem, keresztezni lehet a büdösborzot a gyöngyvirággal?
- Tulajdonképpen igen. Persze nem úgy kell elképzelni, hogy az így keletkezett új jövevénynek az eleje borz lesz, a hátulja meg gyöngyvirág, de az például megoldható volna, hogy a borz virágillatúvá váljék. Ma már az is lehetséges, hogy mondjuk egy sarkvidéki, tehát hidegtűrő hal megfelelő génjét földieperbe vagy paradicsomba ültessük, hogy azok le ne fagyjanak.
- De hát ez nagyszerű! Télen is friss paradicsomot ehetnénk. Nem kéne a gumiszerű, spanyol meg portugál zöldséget rágnunk.
- Az, hogy a hal képtelen a paradicsommal, a borz pedig a gyöngyvirággal párosodni, nem a véletlen műve. Hanem az élet törvényszerűsége. Ha beavatkozunk, megjósolhatatlanok a következmények. Ráadásul pont erre nem is nagyon kíváncsiak a GM-növények apostolai. Nem is igen vizsgálják ezeket. Vagy ha igen, a negatív tapasztalatokat igyekeznek elhallgatni.
- Amerikában évek óta nagy sikerrel termesztik a génmódosított növényeket, de én még egyetlen "üzemi balesetről" se hallottam.
- Mire gondol?
- Például a GM-szóját megeszik a disznók, a disznóhúst megeszik az emberek, emiatt azonban még nem betegedett meg senki.
- Ezt én nem merném ilyen magabiztosan állítani. Pár éve, épp Amerikában, érést lassító géneket ültettek paradicsomba. Az első vizsgálatok azt mutatták, a génmódosított paradicsom kémiai összetétele nem változott. Aztán állatkísérletekbe fogtak. Patkányokat gyomorszondán át tiszta, illetve módosított paradicsommal "etettek". Itt se találtak különbséget a kétféle paradicsommal tömött patkányok között. Igen ám, de később, a szövettani vizsgálatok szerint a GM-paradicsommal etetett húsz patkány közül előbb négynél, majd az ellenőrzéskor hétnél gyomorvérzést állapítottak meg. Mi a biztosíték arra, hogy az újfajta paradicsom az emberre veszélytelen?
- Erre az ön ellenfelei azt mondanák: mi a bizonyíték arra, hogy a génkezelt élelmiszer veszélyes az emberre?
- Az isten szerelmére, hát ezt nem pontosan nekik, a GM-növények termesztőinek kéne bizonyítaniuk? Látszólag egyébként a génkezelt és a hagyományosan tartott növények, állatok között valóban nincs különbség. Az a baj a GM-élelmiszerekkel, hogy alig-alig készülnek hatástanulmányok, hiszen azok igen hosszadalmasak és falják a pénzt. A géntechnológia képviselői ezért lépten-nyomon azt hangoztatják, hogy semmi komoly bizonyíték nincs a GM-növények káros hatására. Ám ez nem jelenti azt, hogy biztonságosak! Sokkal átfogóbb humán jellegű kutatásra volna szükség.
- És ezt a kutatók nem tudják?
- Hogyne tudnák. A nagy műhelyek többnyire azonban anyagilag kiszolgáltatottak. És a rendkívül kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező iparág mindent megtesz, hogy a nekik ellentmondó tudósokat világszerte elhallgattassa. Ahogy engem is.
- Beavatna a részletekbe?
- A skót agrárminisztérium a kilencvenes évek derekán azzal bízott meg három kutatócsoportot, hogy dolgozzon ki megbízható vizsgálati módszereket a GM-növények esetleges környezeti és egészségügyi veszélyeinek felderítésére. A kísérletek során olyan génmódosított burgonyát használtunk, amibe korábban a hóvirágban található rovarellenes fehérje - ez a lektin - termelését szabályozó gént vittek be. Az előkísérletekben a hóvirág-lektin az emlősökre veszélytelennek bizonyult, még akkor sem találtunk elváltozásokat, mikor a módosított növényben várható lektinmennyiség nyolcszázszorosát kevertük a kísérleti patkányok tápjába. Ezért úgy látszott, a lektin génjét biztonságosan fel lehet használni a növények genetikai módosítására.
- És nem?
- A GM-burgonya vizsgálatakor furcsa dolgokat tapasztaltunk. Például azt, hogy a módosított krumpli elintézi ugyan az őt támadó rovarokat, de a levéltetvet fogyasztó katicabogarat is. S ez mind semmi! Az állatkísérletek során a genetikailag átalakított burgonyával etetett patkányoknak nemcsak a bélrendszerében találtak elváltozásokat, de az immunrendszerük is sérült. Holott az előkísérletek során minden rendben lévőnek tűnt.
- Mi volt ezzel a gond? Hiszen önöktől azt kérték, mondják meg, ehető vagy ehetetlen lesz-e a hóvirágos krumpli.
- Én is így gondoltam. Ezért is mondtam el az egyik angol tévécsatornán, hogy a britek az elmúlt hónapokban olyan génmódosított élelmiszert fogyasztottak, amit nem vizsgáltak meg kielégítően, ezért veszélyes lehet az egészségre. Arra számítottam, hogy vitát vált majd ki a bejelentésem. De hogy akkorát! S hogy a saját intézetemben is megtámadnak?! Vezetői posztomról leváltottak, állásomból felfüggesztettek, s a tudományos felkészültségemet is megkérdőjelezték. De ez egyáltalán nem egyedi eset. A GM-növények kockázatait is hangsúlyozó tudósok elleni hadjárat azóta is folytatódik. Világszerte.
- Azt azért nehéz elhinni, hogy a kutatásokat finanszírozó államok vezetői mind lelketlen gazfickók volnának.
- Ezt én soha nem mondtam. Azt viszont mondtam és mondom, hogy az USA mellett jó pár európai kormány is a GM-növények pártján áll. Ám egyáltalán nem a tudományos meggyőződésük miatt. A pénz vezérli őket. Az érintett kormányok egy része ugyanis a nyugdíjpénztárak pénzét a nagy jövővel kecsegtető géntechnológiai iparba fektette, s most szalad a pénze után. Ők ugyanis azt remélték, hogy a géntechnológia bevezetése és nagybani elterjesztése az elkövetkezőkben millióknak biztosít majd új munkahelyet, s megemeli az adóbevételeket, ami jótékony hatással lehet az újraválasztásukra is.
- A Földön hamarosan tízmilliárdnál is többen leszünk. Ennyi embernek iszonyatos mennyiségű étek kell, ami lassan már csak az élelmiszer-termelés forradalmasításával biztosítható. A géntechnológia azért ebben bizonyosan segíthetne.
- A GM-termékek valóban radikálisan megváltoztathatják a világ élelmiszer-termelését, ám korántsem biztos, hogy ez az emberiség javára válik majd. A sok ember egyébként sem azért éhezik, mert kevés az élelmiszer a Földön, hanem azért, mert kevés a pénze. Ha tényleg kevés az élelem, akkor a fejlett országokban miért vannak az eladhatatlan vaj- meg búzahegyek, vagy miért ösztönzik például a parlagon hagyott földek arányának növelésére a farmereket?
- Ha a GM-növények termelése, fogyasztása kockázatos, akkor mivel tömné tele az éhezők hasát?
- A világot, s különösen a szegényebb harmadik világot csak az alacsony befektetést igénylő biogazdálkodás, esetleg a kártevők elleni integrált védelmi módszerrel vegyített hagyományos termesztés mentheti meg. A multinacionális vállalatok mohósága, a géntechnológia kiszámíthatatlansága ugyanis akár a világ élelmiszer-ellátásának jövőjét is fenyegetheti.

Névjegy
Pusztai Árpád 1930-ban született Budapesten, 1953-ban kapott vörös diplomát az ELTE vegyész szakán. Az egyetem elvégzése után a Magyar Tudományos Akadémia Biokémiai Intézetében helyezkedett el, 1956-ban politikai menekültként hagyta el Magyarországot. Angliában telepedett le a Ford Alapítvány segítségével. Biokémiai és fiziológiai doktorátusát már a Londoni Egyetemen szerezte. 1963-ban költözött Skóciába, Aberdeenbe, a Rowett Research Institute-ban kapott állást. Egyetemi tanár feleségével, Bardócz Zsuzsával tavasztól őszig a Balaton mellett éli csöppet sem visszavonult életét. Több mint háromszáz cikke és kilenc könyve jelent meg, többségük növényi eredetű, az állatok emésztőrendszerére hatást gyakorló anyagokkal foglalkozik. Munkássága a lektinek területén nemzetközileg meghatározó.