Ha a falu maga dönt...

A LEADER korántsem új hazánkban, gyökerei 2001-re nyúlnak vissza. Tóth Dolores sárvári irodavezető a Pénzvidék műsorában elmondta, a mostani vidékfejlesztésnek épp az a lényege, hogy nem központilag írják ki a pályázatokat, a LEADER-közösségek helyben határozhatják meg, mi az, amire legnagyobb szükségük van. Az érdeklődés jelentős. Most, szeptember–októberben a regisztráció időszaka van, a cél az, hogy ez idő alatt megalakuljanak a helyi közösségek.
Kovács Attila, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy a program négy fejlődési irány köré csoportosul. Az egyik az agrárium versenyképességének fejlesztése, erre fordítják a forrás 48 százalékát. A második fejlesztési irány az agrárkörnyezet javítására szolgáló intézkedéseket foglalja magába, a harmadik a településfejlesztést, a negyedik pedig a LEADER program.
Elsősorban az a hazai cél, hogy helyreálljon az egészséges egyensúly a növénytermesztés és az állattenyésztés között, úgy, hogy közben az unió által szorgalmazott agrárkörnyezeti elvárás is markánsabb legyen. „Zöldebb” programok megfogalmazása a cél, vidékfejlesztési szinten az életminőség javítása.
A vállalkozásfejlesztés kulcsszó az Új Magyarország programban. Három fő intézkedési irányt dolgoztak ki. A mezőgazdaságban dolgozóknak szeretnék megadni a lehetőséget arra, hogy több lábon álljanak, támogatják a mikrovállalkozásokat, valamint a falusi turizmust.
Nagy hangsúlyt kap a vidéki életminőség javítása. Ez a csomag magába foglalja az úgynevezett falumegújítási intézkedéseket, mint amilyen például az épületek külső felújítása, emellett figyelmet szentel a vidéki alapszolgáltatások támogatásának is (gondoljunk csak a művelődési házakra). S ami szintén nem elhanyagolandó – elsősorban gyakorlati szempontból –, az a képzési, tanácsadási intézkedések csomagja, amely az Új Magyarország program sikeres végrehajtásához nyújt segítséget.
Tóth Dolores szerint a mai vidék legnagyobb problémája az elvándorlás, de a pályázatok jóvoltából talán meg lehet állítani a falvak elnéptelenedését. A megvalósításhoz azonban saját forrásra is szükség van. A támogatás mértéke függ a pályázói körtől, valamint attól, hogy hátrányos helyzetű-e a település. A vállalkozások negyven-ötven százalékos vissza nem térítendő támogatásban reménykedhetnek, a civil szervezetek, önkormányzatok esetében az is elegendő, ha tíz százalék önerővel rendelkeznek, sőt akár százszázalékos támogatásban is részesülhetnek.
Az intézkedések egy részét a mezőgazdasági és vidékfejlesztési központokban dolgozzák föl, a mikrovállalkozások fejlesztése és a településmegújítás pedig a helyi tervezés része. A program megvalósítása 2008. február–márciusától indul.