Pályázzunk, de hogyan?

A gyakorlatlanság meg is látszott: a pályázók mindössze negyven százaléka jutott hozzá EU-s forrásból származó pénzhez (bár ez a pénzkeret szűkössége  miatt is alakulhatott így). A csatlakozás után, uniós tagságunk első három évében az AVOP-program keretében már a pályázó gazdálkodók hatvan százaléka nyert uniós pénzt ötletei megvalósításához. A sokéves pályázati rutinnak köszönhetően 2007-re a sikeres pályázatok aránya elérte a kilencven százalékot – elmondható, hogy megtanultunk pályázni, a kérelmezők már csak kisebb hibákat követnek el.
Horváth László, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Pest megyei kirendeltségének helyettes vezetője szerint egyszerűek a hibák.
– Korábban három-négy oldalt kitevő hiánypótló levelet küldtünk ki az illetőnek, most viszont jócskán csökkent a hibák száma: egy-egy igazolást kérünk, amelyet nem, vagy nem megfelelően nyújtottak be, vagy épp a pénzügyi terv nem megfelelő, valamelyik tétel számszaki hibás. Ha egy pályázat vagy kérelem eljut odáig, hogy pontozásra kerül, akkor már nagy hiba nincs.
Többnyire három értékelési szempont van. Egyik a horizontális, amely a térség jellemzőit és a foglalkoztatottak összetételét veszi figyelembe – eszerint, kiírástól függően, a száz pontból harmincnál is többet lehet szerezni. A másik értékelési szempont a pénzügyi terv, a harmadik a szakmaiságot értékeli. Utóbbi esetében előny az érvényes felvásárlói szerződés és a harminc kilométeren belüli folyamatos szállítás.
A pályázatok végső megmérettetése az, hogy átjut-e egy, a kiírók által megállapított ponthatár felett vagy sem.
Ezt a ponthatárt a beérkezett pályázatok összesítése után határozzák meg.