Nem kell lakat a mezőgazdaságra

Hajdúszováton az állattenyésztés fejlesztése félúton tart. A Hajdúszováti Vagyonkezelő, Befektető (HVB) Zrt. a sertés- és a szarvasmarhatartásból, valamint az ehhez kapcsolódó energiafarmból (biogáz-, bioetanol- és villamosenergia-termelés) akar megélni. Hosszabb távon gondolkodnak – hangoztatta Juhász István vezérigazgató –, még akkor is, ha a jelenlegi abnormális sertéspiaci helyzet miatt súlyos veszteségeket szenvednek el. Kevés földjük lévén, nincs más választásuk, mint az EMVA pályázatok segítségével versenyképes állattartást kialakítani és azt a megújulóenergia-iparral társítani.
Az állattenyésztőkkel folytatott fórumon is erőteljes hangsúlyt kapott a sertésügy. Gráf József földművelésügyi miniszter szerint a megduplázódott takarmányárak egész Európát sújtják, ezért hazánk egyedül nem képes úrrá lenni a sertéstartók gondjain. A hagyományos gazdálkodás egyensúlya felborult, amit jelez a mezőgazdaság tavalyi 140 milliárd forintos nyereségének katasztrofális megoszlása: 84 százaléka a növénytermesztésből eredt, s csak a fennmaradó részt hozta az állattenyésztés. Ezek az adatok már Nádudvaron, a KITE Zrt. szűk körű szakmai konferenciáján hangzottak el, ahol az öntözés volt a fő téma.
Hazánk szárazságra hajlamos éghajlati viszonyai között a legtöbb növénynél plusz-mínusz 25-30 százalékos a termésingadozás. Márpedig a termésbiztonság a piaci szállítóképesség feltétele, fejtegette Búvár Géza vezérigazgató. A kertészeti termékeket – a gabonafélékkel ellentétben – korlátozottan lehet tartalékolni, ezeknél az öntözés és a fóliás termesztés nélkülözhetetlen. Ráadásul a kalászosokhoz képest a zöldségfélék öt-hatszoros termelési értéket adnak hektáronként, nem is szólva a foglalkoztatásban játszott szerepükről.
Magyarországon a legutóbbi öntözésfejlesztés a nyolcvanas évek derekán volt, ám a létesítmények hasznosítását gyakran a nagy táblák sok tulajdonosának eltérő szándéka is akadályozza.
A miniszterelnök szerint hazánk jelentős térségei a jövőben is a megújított agrárgazdaságból élnek majd, ezért nem lehet, és nem is kell „lakatot tenni” a mezőgazdaságra. Az öntözésfejlesztés a jövőben 20-40 ezer hektáron lehetséges, negyvenszázalékos támogatással. Ennél azonban lényegesebb, hogy képes-e magát megszervezni a vízhasznosításban érdekeltek széles köre. A többek tulajdonában lévő öntözhető földeken pedig – a társasházakhoz hasonlóan – várhatóan megteremtik a közérdekű szolgalmi jog intézményét, ami annyit jelent, hogy a többség akaratát nem korlátozhatja a kisebbség.
A Csongrád megyei Szentesen is a víz volt a középpontban, méghozzá a geotermikus energia. Miután megnézték az Árpád Zrt. szentlászlói kertészetének valóságos üvegház-, illetve fóliavárosában termelt zöldpaprikát, a helyiek előadták, mi nyomja a lelküket. Legelébb is az, hogy miközben a világ harmadik legnagyobb termálvízkincse van alattunk, hasznosítása csekély és ellentmondásokkal terhelt – fogalmazott a házigazda, Csikai Miklós. Új termálkutakat legutóbb 1960 és 1980 között fúrtak, az óta érdemi ténykedés nem történt. Ha csak az nem, hogy a környezetvédelmi hatóságok újabb és újabb járulékokat, bírságokat vetnek ki a termálenergia hasznosítóira, miközben a földművelésügyi tárca az üvegház és a fóliafelület megduplázására biztatja őket.
A legnagyobb meglepetéssel Szirbik Imre, Szentes polgármestere szolgált. Nálunk az uniós környezetvédelmi szabályozásra hivatkozva évekig sulykolták a lehűlt termálvíz visszasajtolását a talajba. A szentesiek mértékadó közösségi forrásból kiderítették: az EU nem előírja, hanem épp ellenkezőleg, különleges engedélyhez köti a visszasajtolást. A város lakásainak harmadát egyébként termálvízzel fűtik, csak mínusz 12 fok alatt van szükség más energiaforrásra. A polgármester diákat mutatott be arról, hogy miként vált az elmúlt évtizedekben több mint 170 fajjal Magyarország második legnagyobb madárrezervátumává a termáltó.
A kormányfő szerint termálvízügyben célszerű kikérni az MTA álláspontját, s ennek alapján jövő tavasszal módosítani a vonatkozó szabályozást. Minthogy az öntözővízzel folytatott drágító célzatú lánckereskedelmet Nádudvaron és Szentesen is kifogásolták a gazdálkodók, Gyurcsány Ferenc kijelentette: a vízhasznosítás terén új víziközműtörvénnyel kell „rendet vágni”.