Riadót fújtak a lovasok

A ló mint a vidékfejlesztés motorja – eme hangzatos, ám a magyar viszonyok ismeretében kissé mulatságos címmel rendeztek tanácskozást 2004 májusában a parlamentben. Lényegében összefoglalták az egy évvel korábban a magyar nemzeti lovasprogram megalkotására létrejött országgyűlési bizottság munkáját. A színhely felemelő volt, ám a csupa feltételes módban elhangzott akkori kormányzati megnyilvánulásokból sejteni lehetett: pénz híján a programból aligha lesz valami, a vidékfejlesztési motor – némi képzavarral élve – zab híján lefulladt.
Három év múltán kiderült: a programba foglaltak időállónak bizonyultak, feltámadhat tetszhalott állapotából – fogalmazott Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkár a ló és lovas zászlóshajó-projektről tartott sajtótájékoztatón. Az esélyt, a pénzügyi lehetőségeket az adja, hogy a lótenyésztés és a lóhasználat az EU 2007 és 2013 közötti vidékfejlesztési programjába sokszínűen beilleszthető. Mindezt szemléltették is egy táblázatban, ami az Új Magyarország fejlesztési terv, az Új Magyarország vidékfejlesztési program, a különféle regionális operatív programok, valamint az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) pályázati lehetőségeit részletezte.
A versenyképes lovaságazat felépítéséhez – ami napjainkban inkább sokoldalú turisztikai, kulturális és más szolgáltatások gyűjtőneve, s nem egy mezőgazdasági termék a sok közül – másokkal kell versenyezni a támogatási konstrukciókért. Az oktatás és a képzés lehet olyan célterület, amire számos fejlesztés felfűzhető. Minthogy jelenleg alapfokú lovas oktatás nincs, és általában is hiányos a lovásztól a vállalkozóig terjedő képzés, kulcskérdés, hogy minél korábban megismerkedhessenek a gyerekek a lóval. Felvetődött az egy iskola – egy lovarda gondolat is, csakhogy a fedett lovardák fenntartása meghaladja egy iskola vagy egy önkormányzat lehetőségeit. Állandó megrendelői viszont lehetnek egy vállalkozás keretében működtetett létesítménynek. A lehetőségeket előbb a lovasoknak kell értelmezniük és megérteniük.
Németh Csaba, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal lótenyésztési osztályvezetője kulcskérdésnek nevezte a nyitottságot és az együttműködési készséget. A lehetőségekből úgy lehet valóság, ha az érdekeltek is tesznek valamit érte. Olyan szakmai véleményező csoportokat célszerű létrehozni, amelyek segítséget nyújthatnak a tájékozódásban. A lovas idegenforgalomhoz kapcsolódó szállodaépítésben a regionális operatív programokból eleve kizárják a lovasokat, noha az eredeti tervekben még szerepeltek. „Ennek utánanézünk, valami túlbuzgóság lehet a jelenség mögött” – jegyezte meg Magyar Bálint, a lovasok új lobbistája.
A LEADER-programok is lehetőséget nyújtanak, ha erre a pályázatokon elnyert pénzek sorsáról döntő helyi akciócsoportok is áldásukat adják. Írországban a LEADER forrásai sokat segítettek a példaértékű lovasfejlesztésekben.