És mégis mozog az ár!

Idén nagyot mozdultak az árak. Mintha tébolyult táncba kezdett volna a búza és a kukorica. A gabonaféléket követte a biodízel miatt dráguló repce és napraforgó. Nyomukba eredtek az élelmiszerárak. A magyar társadalom és gazdaság is beleremeg. A legszegényebbek akár jövedelmük felét is élelemre költik.
Másfél évtizedig cipelte a hazai agrárgazdaság az infláció keresztjét – tompította a pénzromlást alacsony áraival –, most meg gerjeszteni kezdte azt. A 2007 nyarán kezdődött árszáguldást sehol nem jelezték előre. Átmeneti lesz a kilengés vagy tartós élelmiszer-drágulás várható? Nincs válasz. A merészebbek mindenesetre az eddigieknél magasabb élelmiszerárakat jövendölnek.
A magyar mezőgazdasági vállalkozásokat változóan érintették az időjárási és a piaci szélsőségek. Tavasszal tarolt a fagy, de nem mindenhol. Akikkel kíméletesen bánt a természet, azok a drágább gyümölcs- és szőlőárakkal vigasztalódhattak. Az aszály sem pusztított el mindent. A 9,6 millió tonnás összes gabonatermés ötmillióval kevesebb a tavalyinál. Ám a termés – dupla áron – mégis elfogadható bevételt hozott. A magyar állattenyésztés viszont reménytelen helyzetbe került a felszökő takarmányárak miatt.
Nézzük közelebbről!
Négy különböző vállalati formában működő, egymástól eltérő termelési szerkezetű mezőgazdasági üzem vezetőjét kértük: mondjanak véleményt az idei esztendőről.
Bokodi Sándor Mányon élő családi gazdálkodó szerint tarkára sikeredett ez az év. A több mint négyszáz hektáron termesztett gabona és a lucerna hozamára nincs panasz. Két kazluk felgyújtása miatt annál inkább lenne, de mit érnek vele?
– Tejelő teheneink napi bevétele fedezi a napi kiadásokat. Nyolcvan charolais és harminc magyar szürke tehenet számláló húsmarha gulyánk szaporulatának értékesítése a nagyobb kiadásokat fedezi. Remélem, lesz jövője a gazdaságnak: két gyermekünk főiskolán tanul, egy már itt dolgozik – szögezte le Bokodi.
Kiss Ferenc, a Dél-Borsodi Agrár Kft. igazgatója így vélekedett: – Minden gond ellenére kiegyensúlyozottan éltem meg üzemünk idei gazdálkodását. Aki előrelátó, az tudja, hogy a mezőgazdaság egyszer kerek, máskor meg szögletes. Nem örültem a szükségesnél kevesebb silókukoricának, s abrakot is vásárolni kellett tejelő teheneinknek. Kedvezőnek tartom a piaci irányzatok változását. Nekünk a tehéntej a fő termékünk, s megindult az ára fölfelé. Mégsem járja, hogy a kóla drágább legyen a tejnél! Kezd végre értéke lenni a mezőgazdasági termékeknek.
Flaisz Ferenc, a Kecel Szőlőfürt Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke: – Összességében nem zárunk rossz évet: 2600 hektár szőlő van tagi művelésben, a borászatok 60-70 forintot is adtak kilójáért, a tavalyi negyvennel szemben. De egyetlen év jobb növénytermesztési árai nem egyenlítik ki az agrárgazdaság hátrányát. A rendszerváltás óta a magyar gazdaság átlagában tizenkétszeres volt a drágulás. Az élelmiszerárak tízszeresükre, a mezőgazdasági termelői árak csak hatszorosukra emelkedtek.
Pesti Gyula vezérigazgató, Jászberény, Kossuth Rt.: – Az időjárás és a sertéshústermelés vesztesége mellett 2007-ben egy nagyon fontos dolog történt nálunk. Amikor gazdasági társasággá alakultunk, a több száz szövetkezeti üzletrészből részvény, a tagokból részvényes lett. E félszocialista megoldásnak vége szakadt: egy környékbeli nagyvállalkozó kétszáz százalékon felvásárolta részvényeinket. Eldőlt a sorsunk.