Gyere a disznóklub elé!

A résztvevők harmada nem sertéshizlaló volt, hanem a disznótartókból megélni szándékozó, takarmány-, gyógyszer- vagy más adalékanyag-forgalmazó.
– Mi mindig várunk valamire! – köszöntötte a maroknyi hallgatóságot a házigazdák nevében Csepregi Kálmán sertéstenyésztő vállalkozó. – Most például arra, hogy feljebb megy-e, s ha igen, mikor és mennyivel a hízósertés ára.
Amilyen az üdvözlőbeszéd volt, olyanra sikeredett a folytatás. Nem az előadók, hanem a helyzet miatt. Hiszen mennyit keseregtek már a sertéstartók a drága takarmány meg az olcsó sertésár között feszülő ellentmondás miatt. És mégsem jön a „csoda”, a várva várt fellendülés, hanem folytatódik a szebb napokat megélt magyar sertéstenyésztés zuhanása. Olyannyira fásultak már a szakemberek, hogy még a hivatalos disznóstatisztikákon is csak derülnek egymás között.
– Ugyan már! Hogy Magyarországon 3,9 millió sertés van? – így az egyik. – A  KSH papírjai türelmesek, mindent elviselnek. Legalább egy-másfél millióval kevesebb a sertés – fűzi tovább a szót a másik.
A sertéságazat kilátásainak elemzésére kérték Papp Gergelyt, az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársát. Higgadtan, logikusan és őszintén beszélt. A jelenlegi piaci helyzet s vele együtt az előrejelzés is teljesen bizonytalan, vallotta be. A kutató ezzel együtt tette a dolgát, röpködtek a levegőben a nemzetközi és a hazai adatok. Amelyekből leegyszerűsítve persze, de kiderült, milyen gyengék vagyunk mi, s mennyire erősek a versenytársaink.
Akad azért néhány érdekes összefüggés. Az unióból a legtöbb sertést Dánia és Lengyelország exportálta a harmadik országok piacaira. Csakhogy megjelent a félelmetes tempóban fejlődő Brazília, s olcsóbb áraival kiszorította őket korábbi piacaikról. Ennek aztán mi ittuk meg a levét, mert hozzánk jött az olcsó lengyel meg dán disznó. Ilyenkor szokás előhozakodni a minőséggel, meg az utánozhatatlan Kárpát-medencei ízekkel. Lajoskomáromban is hallottunk ezekről, csak hát mit érünk vele nagy tehetetlenségünkben.
No és itt van a másik örök téma. Az a fránya bioenergia, ami az egyik, ha nem a legfőbb oka a terményárak meredek emelkedésének. Angolul a Food-Feed-Fuel, magyarul az élelem-takarmány-energia jelenség, ami némi túlzással megrengette a világot, és a szegény nemzeteket éhínségbe taszította.
A vita megerősítette Csepregi Kálmán szavait: Magyarországon lehetetlen 280 forintért megtermelni a hízósertés kilóját. Ha a második fél évben nem emelkedik legalább 350 forintra a felvásárlási ár, még többen fogják bezárni a sertésólakat.

Keretes