Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Az FVM szakértőjének segítségével hetek óta magyarázzuk olvasóinknak a jövő év elejétől kötelező egységes kölcsönös megfeleltetés (kmf) szabályait. A termeléstől elválasztott összevont gazdaságtámogatási rendszer (SPS) bevezetését is 2009 januárjától tervezik, ám a kettő között nincs összefüggés. A kmf előírásai valamennyi területi alapon nyújtott támogatásra (SAPS, vagyis egységes területalapú; SPS, azaz összevont gazdaságtámogatás, agrárkörnyezet-gazdálkodási, Natura 2000 stb.) vonatkoznak.
A környezetvédelmi követelmények három területre összpontosítanak: a felszín alatti vizek védelmére, a szennyvíziszap felhasználására, a vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmére. A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály értelmében a gazdálkodónak nem szabad olyan technológiákat kiépíteni, amelyek a szenynyező anyagot felszín alatti vízbe vezetik be (például a szennyező anyag elvezetőcsövét a kútba kötik). Kiemelt figyelmet érdemelnek a szennyezőanyag-tárolók. Ezekről a termelőknek adatokat kell szolgáltatniuk az illetékes hatóságoknak – hangsúlyozta Bögréné Bodrogi Gabriella osztályvezető. A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása mintegy tízezer hektárra tehető. A hatmillió hektárnyi összes mezőgazdasági területhez képest ez látszólag csekély, ám fokozottan veszélyes anyagról van szó. Kijuttatása minden esetben engedélyköteles – ennek hiánya szankciót vonhat maga után. Az unió nitrátirányelve a trágya felhasználását részletesen szabályozza. A nitrátterhelés felső határának (170 kg/ha/év) betartása mellett ügyelni kell a trágyatárolók befogadóképességére és kivitelezésére. Külön jogszabályban nevesített területeken és/vagy időpontokban nem szabad trágyát kijuttatni, illetve külön engedéllyel lehet ezt megtenni. Ezzel kapcsolatban adatszolgáltatási és dokumentációs kötelezettsége is van a gazdálkodónak.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu