Egy pék az almafák között

Péknek tanultam – mondja Danny Billens, a Bioschuurke biofarm tulajdonosa –, de aztán visszatértem a mezőgazdaságba, mert mégiscsak szívesebben dolgozok nappal. Édesapám gazdaságát vettem át, annyi különbséggel, hogy ő hagyományos módszerekkel kertészkedett, én viszont egy-két év után biogazdálkodásra váltottam.
A papa kezdetben marhaságnak tartotta az egész organikus gazdálkodást, de ma már vígan pöfékel a család kis traktorján a fűkaszával az almasorok között. A biotermékekre Belgiumban olyan nagy a kereslet, hogy nem tudják kielégíteni. Danny szerint körülbelül másfélszer annyit lehet elkérni a vegyszermentes gyümölcsért, mint amit hagyományos úton állítanak elő. Erre szükség is van, mert az átvételi árak nem túl magasak: egy kiló nem bioalmáért egy eurót adnak. A biogyümölcs esetében a magasabb kockázat és az alacsonyabb termésátlagok okozta hátrányt lehet az árban érvényesíteni.
Danny kilenc hektáron dolgozik feleségével, édesapjával és néhány idénymunkással. Birtoka a gyümölcsösök között a közepesnél egy hajszállal kisebbnek mondható. Úgy kalkulál, hogy egész esztendőben érdemes három embert alkalmaznia. Mind szabad földterületből, mind idénymunkásból hiány van: az előbbi ára hektáronként huszonötezer euró (kb. hatmillió forint) körül mozog, míg egy napszámos órabére járulékokkal 7-8 euróra (1600-2000 forint) jön ki. A magasabb munkaerőköltségért részben kárpótolja a családot, hogy a drága vegyszerekre nem kell költeniük, hiszen nem is használhatják azokat.
A biogyümölcs sok kétkezi munkát igényel, és ez a gazdálkodás speciális szemléletet követel meg. A gyümölcsfák között virágok nyílnak, amelyek hasznos rovarokat csalogatnak oda, hogy elpusztítsák a kártevőket és elvégezzék a beporzást. A Dannyvel társalgásnak vannak nyelvi korlátai, így csak a facéliát tudjuk közös erővel megnevezni a sorok között megbúvó tizenvalahány növényfajta közül. Bizonyos anyagokkal persze szabad permetezni is, de ez is ritka. Problémát okoz a tűzelhalás, ez ellen a lehető legegyszerűbb módon, a fertőzött ágak levágásával és elégetésével védekeznek. A biogazdálkodást évente legalább kétszer ellenőrzi a minősítésre hivatott, BLIK nevű állami szervezet.
A gyümölcsös azonban nem minden, egy apró feldolgozóüzem is a család rendelkezésére áll, ahol különböző biogyümölcsitalokat készítenek. Persze az egész terméssel nem bírnak el, annak egy része egy nagyobb feldolgozóhoz kerül. A Bioschuurke tagja egy harmincöt biotermelőt tömörítő beszerző és értékesítő szövetkezetnek, valamint rendelkezik egy bolttal, ahol saját árujukat, illetve a szövetkezethez tartozó cégek termékeit árulják. Így a boltban teljes körű a választék, bármilyen bioélelmiszert megkaphat a vásárló, mert önmagában a gyümölcs, illetve a gyümölcslé miatt nem feltétlenül térnének be hozzájuk. S hogy remekül csinálják, arra bizonyíték: alulról felfelé építkezve jó színvonalon megélnek kilenc hektárból.