Kukoricába fulladunk?

A Dévaványán élő Balogh Zsigmond családi gazdálkodó apránként adogatja el a kukoricát. Azt mondja, aki öt-tíz mázsát vesz, az megadja tonnájáért a 25 ezer forintot is, ami jobb a környékbeli áraknál. Egy közeli állattartó meg 30 ezret fizet, igaz, az őrölt tengeriért. Balogh Zsigmondnak egyébként kevés az eladni való abrakja, hiszen disznót, birkát, húsmarhát tart, és azoknak is kell a takarmány.
Nagyobb gondban van viszont a hajdúböszörményi Béke Agrárszövetkezet. A hajdúsági löszhát jó földjein fekvő gazdaságban hektáronként tíztonnás termésre, összesen 17 ezer tonna kukoricára számítanak. Ebből a tejelő marhákkal és a sertésekkel ötezer tonnát tudnak megetetni. A fennmaradó mennyiség felét tonnánként 22-23 ezer forintért már eladták, a másik felére pedig még vevőt várnak – tájékoztatott Rózsa Zoltán, termelési főmérnök. Hozzáfűzte: mindent összevetve 220 ezer forintot költenek egy hektár tengerire, a fenti áron tehát még a „pénzüknél vannak”.
Országosan nehéz lesz megbirkózni a legalább nyolcmillió tonnára becsült kukoricaterméssel – közölték érdeklődésünkre az FVM agrárpiaci főosztályán. Az is igaz, hogy a tavalyi gabonapiaci árrobbanás által leginkább sújtott sertés- és baromfitartók az idén olcsóbban juthatnak abraktakarmányhoz. A minisztérium szerint közép- és hosszú távon ezek jelenthetik a legnagyobb felvevőpiacot a hazai termésű abrakféléknek.
Ez elvileg igaz, de a négymillió tonnányi kukoricafelesleggel most kellene valamit kezdeni. Az árcsökkenés miatt nő a feszültség a termelők körében, amit hűen tükröz a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) közelmúltban tartott sajtótájékoztatójának címe:  „A gabonapiac kilátásai, különös tekintettel az EU botrányos és megosztó gabonapolitikájára, valamint a kialakulóban lévő pénzügyi és tőzsdei válságra.” Tóth István titkár szerint a tavalyi gabonaár-emelkedés okait kutatva az elemzők alábecsülték a tőzsdei spekuláció szerepét. Az idén a nagyobb termés ugyan indokolja az árcsökkenést, de annak mértékében a befektetési alapoknak éppúgy szerepe lehet, mint ahogy a múlt év őszén kezdődött szárnyalásban is benne voltak. A kukorica novemberi árutőzsdei jegyzése tonnánként 25,7 ezer forint – fele az egy évvel korábbinak –, a szabad piacon pedig még ennél is olcsóbb a termény.
A hazai alacsony árakat nem indokolják az európai árak – válaszolták lapunk kérdésére az FVM-ben. A lehetséges piacunknak számító Spanyolországban például tonnánként 190-200 euró a kukorica ára. (Ebből viszont automatikusan le kell vonni a 30 eurónyi odaszállítási költséget.) A csaknem százeurós különbség jelentős mennyiségű kukorica kivitelére adhat reményt. A minisztérium nemrég 15 milliárd forintos gabona forgóeszköz hitelprogramról állapodott meg a Magyar Fejlesztési Bakkal, és más intézkedésekkel is segíti a sikeres betakarítást.
A MOSZ azonban úgy véli, hogy kicsi az FVM „kukoricacsomagja”. A súlyos helyzet miatt követelik a kormánytól, hogy az esélyegyenlőség nevében járjon el az EU-nál a tonnánként 35-40 eurós magyar szárazföldi fuvarköltség-többlet megtérítése, valamint a biztonságot nyújtó tonnánként 101,31 eurós kukorica intervenciós rendszer visszaállítása érdekében.
Utóbbiról Gráf József földművelésügyi miniszter kijelentette: Magyarország eddig is harcolt az intervenciós rendszer fenntartásáért. Az EU újabb javaslatai a búzánál és az árpánál is tovább csökkentenék az intervenciós lehetőséget. Hazánk ezzel nem ért egyet, sőt javasolja a kukoricafelvásárlási rendszer folyamatos leépítéséről szóló döntés felülvizsgálatát.