Szójáról szólva

 Az Egyesült Államokból és Brazíliából érkező fehérjetakarmány mennyiségét csökkenteni lehetne, s ezáltal javulna az állattenyésztés jövedelmezősége. Az elmúlt tíz évben 20 és 50 ezer hektár között változott a szója hazai vetésterülete, 2-2,5 tonnás átlaghozammal. A feldolgozott termés nagy részét most is az állattenyésztés használja fel, sőt exportra is kerül belőle.
A vetésterület növelésének nincsenek akadályai, hiszen főleg az ország déli részén kedvezőek az éghajlati és talajadottságok, rendelkezésre áll a vetőmag, a korszerű termesztési technológia, valamint az évtizedek óta felhalmozott szaktudás, tapasztalat.  A napjainkban épülő sajtolóüzem Közép-Európa egyik legnagyobb növényolajgyára lesz, évente 600 ezer tonna alapanyagot fog feldolgozni a jövő évtől kezdődően. A gyár beindulása felpörgetheti a hazai szójababtermesztést, s a vetésterület elérheti a 100 ezer hektárt is. A növény nagy előnye, hogy javítja a talaj szerkezetét, tápanyagtartalmát, jól illik a vetésforgóba, valamint energia- és víztakarékos talajműveléssel termeszthető.
Nem véletlen, hogy a foktői üzem a legjelentősebb szójabab-termőterületek (Tolna, Baranya, Bács-Kiskun megye) földrajzi középpontjában áll majd. A gyár a tervek szerint 2009 első félévére épül fel, száz embernek ad munkát, és naponta 1800 tonna napraforgót, repcét vagy szóját dolgoz majd föl.